Bősz Attila (szerk.): A Nagy Háború és következményei a Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML Pécs, 2020)
Radó Bálint: Egy szabadkőműves orvos és egy antiklerikális szocialista karöltése a Mecsekalján a szerb megszállás idején. Doktor Sándor és Hajdu Gyula tevékenysége a Pécsi Szocialista Pártban
Radó Bálint: Egy szabadkőműves orvos és egy antiklerikális szocialista karöltése... hasonlóan református vallású: „sont de réligion protestante réformée."90 Ebben az iratban Grasse szerepel lakóhelyükként. Azonban nem volt elegendő, hogy a vallásfelekezetről papírt szereztek be, szükség volt egy hamis anyakönyvi igazolásra is. Ezt Kecskés Pál református lelkipásztor adta ki a Hajdú szülőfalujától légvonalban öt kilométerre fekvő Kazsok református egyházközsége nevében 1942. január 24-én. Ebben megint csak mentésükre azt írja, hogy Hajdú Gyula két református szülő, Hajdú Sándor Salamon és Altstädter Hermina törvényes gyermeke, nevezett szülők pedig „ugyanezen egyház lelkésze előtt kötötték 1886 évi április 4-én házasságukat és a házassági anyakönyvi feljegyzés szerint mindketten református szülők törvényes leszármazottai voltak".9' Láthattuk, hogy Hajdú Gyula édesapja még a Hirschfeld nevet viselte, eleve csak fiai magyarosítottak Hajdúra. Ezt a főkonzulátusi bizonyítványt 1942. október 12-én Emile Schaller grasse-i fordító ültette át francia nyelvre mint hiteles fordítást.92 Kiváltképp figyelemreméltó ez az eljárás, hiszen Hajdú Gyula ellen távollétében Magyarországon - a szerb megszállás és a kommün alatt kifejtett tevékenységével kapcsolatban - bűnvádi eljárások és perek folytak, ítéletek is születtek felségsértés, hűtlenség, lázadás, személyes szabadság megsértése és huszonnyolc rendbeli rablás bűntette miatt.93 94 A Pécsi Törvényszék 1927. évi január hó 24. napján B. 1.2125/1923/30 sz., a Pécsi ítélőtábla 1927. évi június hó 8. napján B. I. 433/201927/32 sz. és a Kúria 1929. évi május hó 1. napján B. 1.6169/1927/35 ítéleteket hozott ügyében. A Pécsi Kir. Államügyészség 1921. évi november 2-án, azaz a szerb megszállás után 5470/kü. 1921 szám alatt nyomozólevelet bocsájtott ki ellene. Mindezeket csak a szovjet megszállás után, 1946. január 15-én vonta vissza, szüntette meg a „demokratikus" Pécsi Törvényszék B. 1.2125/1923/76 sz. alatt azzal az indoklással, hogy „az ide vonatkozóan vád tárgyává tett tevékenységet dr. Hajdú Gyula vádlott kommunista meggyőződésből az 1918-19 évi forradalmak érdekében fejtett ki".9i Ebben az 1946. évi - immár nem a Szentkorona, még nem a Népköztársaság, hanem a Magyar Állam nevében kimondott - végzésben egyértelműen az izraelita vallásfelekezet jelöltetett meg. Azaz Hajdú Gyula nem kikeresztelkedett, hanem az ellene nyomozást és bűnvádi eljárást folytató, mert általa azok szerint elárult Magyar Királyságtól, annak marseille-i főkonzulátusától gyakorlatilag menlevelet kapott a franciaországi holokauszt idején! 90 MNL BaML XIV. 23 Hajdú Gyula ügyvéd, államtitkár irathagyatéka 1886-1973. Hajdú Gyula személyes iratai. 1941. május 12. 91 MNL BaML XIV. 23 Hajdú Gyula ügyvéd, államtitkár irathagyatéka 1886-1973. Hajdú Gyula személyes iratai. Lelkészi bizonyítvány. Kazsok, 1942. január 24. 92 MNL BaML XIV. 23. Hajdú Gyula ügyvéd, államtitkár irathagyatéka 1886-1973. Hajdú Gyula személyes iratai. 93 MNL BaML XIV. 23. Hajdú Gyula ügyvéd, államtitkár irathagyatéka 1886-1973. A Pécsi Kir. Törvényszék 1927. évi január hó 24. napján B. I. 2125/1923/30. sz., a Pécsi Kir. ítélőtábla 1927. évi június hó 8. napján B. I. 433/1927/32. sz. és a Kúria 1929. évi május hó 1. napján B. I. 6169/1927/35 sz. alatt hozott ítéletei. 94 MNL BaML XIV. 23. Hajdú Gyula ügyvéd, államtitkár irathagyatéka 1886-1973. Pécsi Törvényszék B. I. 2125/1923/76 sz. 200
