Bősz Attila (szerk.): A Nagy Háború és következményei a Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML Pécs, 2020)
Kaposi Zoltán: Az első világháború gazdasági hatásai Pécsett
Kaposi Zoltán: Az első világháború gazdasági hatásai Pécsett A háború alatt a többségnek a nélkülözés jutott. Ahogyan nőtt a hadiárvák száma, egyre zsúfoltabbá váltak a gyermekmenhelyek. 1918 áprilisában a városi közigazgatási bizottságban Hamerli Imre már azt jelentette, hogy a gyermekmenhelyeken kétszer-háromszor annyi a gyermek, mint amennyit el tudnának helyezni, nagy a halandóság köztük, a meghalt kicsiket minden egyházi szertartás nélkül temetik el.107 A menhelyek élelmiszerellátása meglehetősen gyenge volt. 1918 májusában a pécsi állami gyermekmenhely vezetője, Doktor Sándor igazgató főorvos írt a belügyminiszternek arról, hogy a menhelyen élő beteg gyermekek kénytelenek kukoricalisztből készült kenyeret enni. (Azért a belügyminiszternek, mert Pécs város polgármesterének nem volt joga ahhoz, hogy ezt a rendelkezést felülírja.) Az igazgató leírta azt is, hogy némi ügyeskedéssel a szomszédos Bábaképzőből tudtak 100 darab búzalisztből sütött zsemlét szerezni, de ezt nem lehetett állandóvá tenni. Arra kérte a minisztert, hogy engedélyezze 150 darab finomlisztből készítendő zsemle sütését, s erről Pécs várost is értesítse (erre azért volt szükség, mert ez érintette a városi lisztkvótát).108 A nélkülözések miatt nagyon fontos volt, hogy viszonylag sok karitatív tevékenységet végző szervezet jött létre. A háború kitörése után megkezdődtek a szegényeknek, rászorultaknak szóló gyűjtések, amelyek aztán több-kevesebb sikerrel végig kísérték a négy évet. A karitatív szervezetek közül említsük meg a Pécsi Jótékony Nőegyletet, illetve a Vöröskereszt helyi csoportját. Ez utóbbi esetében 57 önkéntes orvos és ápoló vett részt a frontvonal mögötti kórházi ellátás biztosításban.109 A segélyezésben, betegápolásban, sebesültek ellátásában sokszor élenjáró tevékenységet végeztek az ismertebb polgári családok tagjai. így például Visy László főispán két leánya és veje a pécsi önkéntes vöröskeresztes osztaggal ment 1914-ben a keleti hadszíntérre,110 de megemlíthetjük Mattyasovszky-Zsolnay Margitot is, aki korábban megszerzett ápolónői képesítésének köszönhetően a háború alatt a Makárban üzemeltetett hadikórház vezető ápolónője lett.111 1918-ban a nagybirtokos Mándy család tagjai előbb 10 000, később pedig 40 000 koronás adománnyal támogatták az árvaházat.112 Összegzés Ha gazdaságilag számvetést készítünk az 1918 őszén véget ért háború pécsi gazdasági hatásairól, akkor alapvetően annak romboló jellegét emelhetjük ki. A háború miatt többezer pécsi polgár halt meg katonaként, amihez még hozzá kell vennünk a hadifoglyokat, az eltűnteket, a sebesülteket, a járványokban elhunytakat stb. Az állami beavatkozás miatt a város gazdasága jelentős mértékben átalakult. A megtaka107 Lásd: CZEININGER 2001,100. 108 MNL BaML IV. 1406.1. Liszt. 3168/1918. TMPÉCS LEXIKON 2010,2. 387. 1.0 Az osztag működéséhez lásd VISY 1999. tanulmányát. 1.1 PÉCS LEXIKON 2010,1.493. 112 Lásd: CZEININGER 2001,103. 113
