Bősz Attila (szerk.): A Nagy Háború és következményei a Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML Pécs, 2020)
Kaposi Zoltán: Az első világháború gazdasági hatásai Pécsett
Kaposi Zoltán: Az első világháború gazdasági hatásai Pécsett A háború alatt számos pécsi gyár termelése visszaesett. Voltak olyan üzemek, amelyek a bevonultatások révén korábbi munkaerejük 70%-át is elvesztették. Általában rosszul jártak azok az üzemek, amelyek profilját a háború előtt a polgári fogyasztói igények kielégítése formálta. Tipikus példa erre az 1914 előtti legnagyobb pécsi gyár, a 900 főt foglalkoztató Zsolnay, amelynek megrendelései gyorsan csökkentek, mivel addigi termékeire sem polgári, sem állami kereslet nem volt.27 Szintén rosszul jártak azok az üzemek, amelyek működésüket korábban importból származó alapanyagokra alapozták. A gázgyárban, amely azelőtt Csehországból származó jó minőségű szénből fejlesztett gázt, többször le kellett állítani a termelést, ami folyamatos gázszüneteteket hozott a városi fogyasztóknak. A szénhiány és az építőipari megrendelések elmaradása miatt akadozott a termelés az Első Pécsi Mész- és Gőztéglagyár Rt.-ben is.28 A háborús években a hiány miatt az alapanyagárak meredeken emelkedtek, ami a beszerzési költségeket, s végső soron az árakat növelte. Nem volt sokkal jobb a malmok helyzete sem. Pécsett a háború idején több olyan gőzmalom is működött (ifj. Türr-, Resch-malom stb.), amelyeknek még a gabonafelvásárlási és elosztási monopóliummal rendelkező Haditermény Rt. által kiutalt gabona őrlésére is volt jogosítványa.29 A baj inkább az volt, hogy a Haditermény Rt.vel főleg a nagy budapesti óriásmalmok tudtak jó üzleteket kötni, s még a déli területeken megtermelt gabonát is Budapesten őrölték meg, a pécsieknek (s másoknak) alig jutott valami kis maradék. 1916 februárjában a pécsi malomtulajdonosok már egyenesen a kereskedelemügyi miniszternek írtak beadványt, azt kérve, hogy a miniszter „Méltóztassék a Haditermény Részvénytársaságnál odahatni, hogy ne csak a budapesti bankvállalatok érdekkörébe tartozó fővárosi malmokat, hanem az ország egyéb malmait is foglalkoztassa". Szintén probléma volt a Haditerménnyel szerződött malmok számára, hogy a jelentős infláció miatt a beszerzési, fuvarozási stb. költségeik növekedtek, ennek elszámolása viszont a háború elején megállapított kötött árakon történt, így egyre nagyobb veszteségeket szenvedtek el.30 A pécsi mezőgazdasági termelés helyzete a háború alatt A háború első másfél éve alatt Magyarország élelmiszerellátása még nem volt különösen nehéz, a közellátás biztosított volt. Az 1914. és az 1915. évi gabonatermés viszonylag jó volt, s megfelelő készletek álltak rendelkezésre, de a következő évekre ez már korántsem mondható. A háború végére a magyar mezőgazdaság az 1914 előtti termelési szintjének már csak 40-50%-át érte el.31 A hazai nagyobb városok per27 RÚZSÁS 1954,244. táblázata alapján. 28 RAYMAN 2010,114-115. 29 MNL BaML IV. 1406.1. Közellátás. 9. doboz. 1915-17.4243/1916. 30 MNL BaML IV. 1406.1. 25. doboz. Liszt. 1915-20.1918. július 29. Beadvány. 31 Lásd: BEREND-RÁNKI1966,19. 99
