Bősz Attila (szerk.): A Nagy Háború és következményei a Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML Pécs, 2020)
Ernyes Mihály: A kerületi rendőr-főkapitányság Pécsett a szerb megszállás után
Ernyes Mihály: A kerületi rendőr-főkapitányság Pécsett a szerb megszállás után A 33-as Országos Bizottság 1931. november 30-án délelőtt tartott ülésén elfogadta a rendőrség szervezeti változásáról szóló rendelettervezetet, amely szerint Budapest székhellyel szervezik meg a Vidéki Főkapitányságot.9 Az 1931. november 30-án kelt és a következő év január 1-jén hatályba lépett kormányrendelet alapján Budapest székhellyel megszületett a „m. kir. rendőrség vidéki főkapitánysága". Ekkortól a testület elnevezése Magyar Királyi Rendőrség.10 A trianoni békediktátumnak megfelelően az 1922. évi VII. törvénycikk és az 1922. évi XI. törvénycikk szerint az egyenruha- és fegyverviselésre jogosított rendőrállomány létszáma nem haladhatta meg a 12 000 főt. A fogalmazói és felügyelői karban 1500 fő, az őrségi állományban 10 500 fő teljesíthetett szolgálatot. A detektívek, az orvosok, a számvevőségi és kezelési szak alkalmazottai, a díjnokok, a szolga személyzet nem számítottak bele a 12 000 főnyi létszámba. A rendőrség tagjai lőfegyverül pisztolyt vagy revolvert viselhettek, a létszám 1/20 része erejéig géppisztollyal rendelkezhettek. Raktárkészletben a fentieken túl pótlás céljából a felszerelési mennyiség 15%-a volt tartható. A fegyverzet 13 800 hadi pisztolyt, 600 géppisztolyt, 1300 kardot jelentett. 1927-ben a rendőrség kizárólagos használatába került 12 olyan páncélkocsi, amely gépfegyverrel felszerelhető volt, de hernyólánccal, illetőleg terepen történő közlekedést elősegítő egyéb tartozékkal nem.11 A korlátozó törvénycikkeket a honvédelemről szóló 1939. évi II. törvénycikk helyezte hatályon kívül. Az 1918. november 13-án Belgrádban aláírt fegyverszüneti egyezmény értelmében az antant által kijelölt déli demarkációs vonal Babócsától Marosleléig húzódott, magába foglalva a baranyai hegyhátat. Az ettől délre eső, már november 14-én megszállt területen közbiztonsági feladatokat teljesített esetenként a szerb katonaság, a szerb csendőrség, a szerb határrendőrség, a szerb katonai rendőrség és a települések magyar rendőrsége a megszállók felügyelete alatt.12 Baranya vármegye 308 községéből 55-öt nem érintett a megszállás, amelyek közül 1 a pécsi, 5 a pécsváradi, 49 a hegyháti járás területén volt. 1919. február 3-tól ideiglenesen Sásd lett a megye székhelye, ideiglenes rendőri kirendeltséggel. A demarkációs vonal megszállás alatt nem álló oldalán a Magyar Királyi Csendőrség és a Magyar Királyi Állami Rendőrség végzett ellenőrzést. bizottság felállításakor visszanyúltak az 1924:IV. te. 5. §-ához, amelynek alapján megszületett egy 33-as bizottság a kormány szanálási programjának végrehajtásához, s amely bizottság 1926 nyarán a Nemzetek Szövetsége felügyelte program lezárásakor meg is szűnt. 9 Magyarország, 1931. december. 1. 3. 10 6.500/1931. (XI.30.) ME r. Belügyi Közlöny, 1931. 50. sz. 676. 11 102.837/1922. (VI.28.) BM r. Belügyi Közlöny, 1922. 31. sz. 1365-1374. 12 Bővebben: ERNYES 2003; ERNYES 2009. 55
