Bősz Attila (szerk.): A Nagy Háború és következményei a Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML Pécs, 2020)

Bognár Zoltán: Adalékok Siófok 1919-es történetéhez

Bognár Zoltán: Adalékok Siófok 1919-es történetéhez tisztázható, mikor szabadult vagy szökött meg, így menekülését végül kizárták a kérdéses estével kapcsolatban. Ismert még egy Kertész Gyula nevű túlélő, róla viszont kiderült, hogy a fogdából menekült meg, minden bizonnyal egy másik estén, kihasználva egy tűzeset okozta riadalmat. Neve szintén nem szerepel a mártírmenet névsorán. Visszaemlékezésében esőről beszélt, pedig az Országos Meteorológiai Szolgálat és más visszaemlékezők sem írtak ilyenről. Egy vele később interjút készítő újságíró is furcsállta, hogy a be­szélgetés során annak ellenére ragaszkodott ahhoz, hogy a menet áthaladt a Sió­­hídon, hogy az az ellenkező irányban volt.31 A Kertész nevű túlélők kérdéskörét tovább bonyolítja, hogy az 1948-ban felállított emlékműnél egy Kertész István nevű túlélő mondott beszédet,32 a 1971-es vizsgála­tok során nem sikerült kideríteni, ő melyikük lehetett.33 A negyedik ismertetést, mely egy foglártól származik, Hayden Iván Mátyás je­gyezte fel. Az ő leírása előbb álnéven, később saját neve alatt jelent meg a Népszavá­ban. A kivégzés estéjén elmondása szerint Sebessi csendőrőrmesterrel lesből követték a menetet. Beszámolójában egyetlen szökésről sem lehet olvasni. Hayden hitelessé­gének megítéléséhez hozzátartozik, hogy 1913-ban katonaszökevényként három év fogságra ítélték, 1916-ban házasságszédelgés miatt körözték, lopás, sikkasztás és ki­lenc további bűntett kapcsán folyt ellene eljárás, majd ugyanebben az évben lopott őrmesteri ruhában jelentkezett detektívnek. Elmondása szerint Károlyi Mihály idején bűnügyi detektívként dolgozott, a Tanácsköztársaság alatt elbocsátották, de segített két nem politikai bűnügy felderítésében. A proletárdiktatúra bukása után Siófokon jelentkezett a fehéreknél szolgálatra, először hamis papírjai miatt rács mögé került, majd miután felesége tisztázta, megkezdhette szolgálatát: foglár lett. Állítása szerint ellenkezései miatt négyszer-ötször is becsukták ez idő alatt. A Népszavának adott fel­jegyzéseiben hemzsegnek a túlzások és az akciófilmekbe illő jelenetek. Az esemé­nyeket követően Romániába távozott.341946-ban kijelentette, hogy a foglári beosztást a Népszava megbízásából vállalta. A Freisberger Gyula-perben vallomását ingado­zónak és aggályosnak ítélték meg, melyet nem lehet számításba venni,35 Magasházy László perében készült vallomásai kapcsán szintén olvashatunk utalásokat megvesz­tegethetőségére.36 Az ötvenes években sikkasztásért ítélték börtönbüntetésre.37 A fentiekből kirajzolódik, hogy az utókor helyzete nem könnyű, hiszen javarészt csak (kétes hitelű) múltidézésekből tudunk tájékozódni. Minden korabeli beszámoló 31 MNL SML XXXV. 55. Siófoki mártírok gyűjtemény. 32 https://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=6940. Neve nem csak a Filmhíradóban hangzott el, hanem a hivatalos meghívókon és plakáton is az ő neve szerepelt. 33 MNL SML XXXV. 55. Siófoki mártírok gyűjtemény. 34 MNL SML XXXV. 55. Siófok 1919. gyűjtemény. 35 ÁBTL 3.1.9. V-151109 36 ÁBTL 3.1.9. V-8943 37 MNL SML XXXV. 55. Siófok 1919. gyűjtemény. 47

Next

/
Oldalképek
Tartalom