Bősz Attila (szerk.): A Nagy Háború és következményei a Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML Pécs, 2020)

Bodor Mihály: A szerb cenzúra története és működése a megszállt Baranya vármegye területén (1918-1921)

Bodor Mihály: A szerb cenzúra története és működése a megszállt Baranya vármegye területén

Sorsz.

Használat

helye

Bélyegző szövege

Formája

20.

Szentlőrinc

CKB Ü,EH3YPA CB AOPEHL1,

4 soros

21.

Szigetvár

CENZÚRA SIGETVAR

2 soros

22.

Szigetvár

Vojna cenzúra U Szígetváru

2 soros

23.

Szigetvár

Pregledala cenzúra Sigetvar

2 soros

24.

Szigetvár

CENZÚRA 2

1 soros

25.

Szigetvár

ITper/ie/ia/ia BojHa qeroypa

2 soros

26.

Vajszló

nPET/lE4AHO

1 soros

27.

Villány

VOJN CENZ

1 soros

28.

Villány

Pregledala Vojna cenzúra 12

3 soros

29.

Mohács

cenzori szignó + cenzúrabélyegzés Pécsen

1 soros

Annak ellenére, hogy 1918. december 1-jén létrejött a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, csak a 9. számú bélyegzőnél van erre utalás. 1920-ban még használtak „szerb királyi katonai cenzúra" elnevezésű bélyegzőket is. (A siklósi főszolgabírótól érkezett táviraton a cenzúrabélyegző valamint a kézi cenzúrázás együttesen került alkalmazásra. A cenzor leírta a vezetéknevét: „Sandic = Szandity".)

A cenzúra megvalósulása a gyakorlatban

Az 1918. december végén bevezetett cenzúrázás végrehajtása az általános sztrájk és egyéb okok miatt már 1919 márciusában nehézségekbe ütközött, ezért csak két oldal terjedelmű levelet lehetett küldeni. Az említett év nyarától a zónán belül nem minden küldeményt cenzúráztak. A cenzor döntött arról, hogy mely küldeményeket ellenőrzi. Ez a gyakorlat 1921. január 31-ig a belföldi cenzúrázás megszüntetéséig működött.

Tóth Lajos postai tisztviselő „A pécsi postaigazgatóság és a szerb megszállás" című közleményében a szerb cenzúráról a következőképpen emlékezett meg: „Az első, amit a szorosan vett postai szolgálatban észrevettünk, a budapesti újságok cenzurálása. Fiatal gyerkőcök mondták ki, hogy melyik budapesti újságokat szabad kézbesíteni és melyiket nem. Rövidesen behozták a cenzúrát a távbeszélőre, a távírdára, majd a postai levelezésre is. "10

10 Magyar posta, 1922. november.

39