Bősz Attila (szerk.): A Nagy Háború és következményei a Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML Pécs, 2020)
Bodor Mihály: A szerb cenzúra története és működése a megszállt Baranya vármegye területén (1918-1921)
Bodor Mihály: A szerb cenzúra története és működése a megszállt Baranya vármegye területén 1917-ben Bizertából Nizzába érkezett levelezőlap „PP Censure Militaire" feliratú bélyegzővel. Forrás: V1SACK11995, 37. OLASZORSZÁG A brindisi katonai képviselet elképzelése szerinti posta Tarantóban, a hátországban volt, azonban olaszországi bélyegzők nem ismeretesek.3 Magyarország déli területeinek megszállása A szövetséges erők 1918 szeptemberében támadásba lendültek a szaloniki fronton, és 1918. november 1-én felszabadították Belgrádot. Az ismét szerb impérium alá került területeken újra megnyitották a posta és távírda hivatalokat, és bevezették a katonai cenzúrát (Prilep szeptember 19., Szkopje október 10., Velesz november 24.). A szerb csapatok megszállták Magyarország déli területeit 1918. november 13-án, a belgrádi katonai konvenció alapján. 1918. november 14-től fokozatosan megszállás alá került Baranya vármegye területének nagy része, Somogy vármegye barcsi és szigetvári járása, valamint Tolna vármegyéből Alsónyék, Báta, és Bátaszék. A megszálló szerb csapatok parancsnoka rövid időn belül megszorító intézkedések tömkelegét bocsátotta ki.4 Ezek közül a legfontosabbak a következők voltak: 3 VISZACKI1995. 4 MNL BaML IV. 1406. g. Pécs Város Polgármesterének iratai. E-33354/1918. 34
