Bősz Attila (szerk.): A Nagy Háború és következményei a Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML Pécs, 2020)
Bodor Mihály: A szerb cenzúra története és működése a megszállt Baranya vármegye területén (1918-1921)
Bodor Mihály A szerb cenzúra története és működése a megszállt Baranya vármegye területén (1918-1921) A cenzúra, ami latinul felügyeletet jelent, legjobban a következő két definícióval határozható meg. Az első meghatározás szerint „háborús vagy rendkívüli körülmények között az arra illetékes polgári vagy katonai hatóság postai küldemények megvizsgálását bélyegzővel -felbontás esetén cenzúrazáró szalagra is ráütve -jelzi"} A másik szerint „az állami ellenőrzés egyik eszköze a katonai cenzúra, amely megnézi az újságokat, filmeket, könyveket, a postai és egyéb küldeményeket. Mint ilyen, az I. világháború alatt több szinten működött különleges feladatokkal. "1 2 Szerbiában a katonai postaszervezetről szóló törvény 1876. szeptember 24-én lépett hatályba. Az említett törvény 5. §-a szerint „végre kell hajtani a zárt levelek tartalmának ellenőrzését, valamint kinyitni azokat az értékleveleket, amelyek külföldről vagy belföldről küldenek a katonai postának". 1885-ben ezt kiegészítette a főparancsnokság előírása: „ahogy minden kézbesítésre kerülő levél, úgy az értéklevél küldemények is a katonai posta által felbontandók, és ellenőrizendők" és e postáknak az igazgatói kötelesek voltak ezeket a küldeményeket azonnal ellenőriztetni. Az első Balkán-háború során (1912 októbere -1913 májusa) már 1912-ben szabályozták a háborús postaszolgálatot. Az 5. § szerint a küldendő postai küldeményeket nyitottan kell átadni a katonai postának, hogy egyszerűbb és gyorsabb legyen az ellenőrzés, a 6.§ szerint minden belföldi és külföldi küldemény ellenőrizendő. A 7. § szerint a főparancsnokság postája közvetlen kapcsolatban van a kézbesítést végző állandó, ügyeletes vagy kijelölt postával és a katonai postákkal is. A hátországi cenzúrára vonatkozó főparancsnoksági parancs 1912. november 28-án kelt: „az egész ország területén fontos a levelek és a táviratok ellenőrzése, amíg ennek megszüntetéséről a katonai hatóság nem rendelkezik". A második Balkán-háború után a főparancsnokság 1913. augusztus 7-i rendelete megszüntette az összes postai küldemény és távirat cenzúrázását. Katonai cenzúrák a Balkán-háborúk után a katonaság Szerbiából való kivonásáig A nisi katonai főcenzúra kialakítása A katonai miniszter 1914. november 14.-én elrendelte, hogy minden katonai cenzori posta, telefon, távírdaállomás - a régi és új határokon - a nisi katonai főcenzúra fe-1 CENZÚRA 2 VISACKI1995, 219/220. 22. 31
