Bősz Attila (szerk.): A Nagy Háború és következményei a Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML Pécs, 2020)
Vargháné Szántó Ágnes: A spanyolnáthajárvány Baranya vármegyében és Pécsett (1918-1919)
Vargháné Szántó Agnes: A spanyolnáthajárvány Baranya vármegyében és Pécsett (1918-1920) rohamos szaporodása (sok esetben a családok minden tagja egyszerre betegedett meg) megdöntötte ezt a tézist. Szeptemberben súlyosbodott a helyzet, 10-14 napig tartó eseteket is feljegyeztek. Három haláleset történt, melynek oka tüdőlob volt, csillapíthatatlan nagyon magas lázzal. Voltak azonban olyan tüdőgyulladással komplikált súlyos esetek, melyek felgyógyulással végződtek. Tömeges megbetegedés az uradalmi pusztákon dolgozó idegen munkások között fordult elő, akik összezsúfoltan voltak elhelyezve lakásaikban,107 de a járvány a járás minden községében nagymértékben jelen volt. Jelentős számban betegedtek meg az iskolás gyermekek is, a hónap végére azonban csökkenő tendencia állt be. A decemberi jelentés tudósít a megbetegedések visszaeséséről.108 A Szentlőrinci járásban a spanyolnátha 1918 június közepén jelent meg, szinte kizárólag a tömegszállásokon lakó gazdasági munkások és cselédek között. A források szerint a gazdasági munkára kiadott katonák hozták magukkal a kórt, melynek lefolyása enyhe volt, halálozás nem történt.1091918 augusztusában fordult kedvezőtlenre a közegészségügyi állapot a járásban, igen sok influenzás esetet regisztráltak, mely továbbra is az uradalmi cselédség és a gazdasági munkások között volt jelen.110 Szeptemberben tovább súlyosbodott a helyzet: „Sok esetben általános gennyvérűséget (szepszist) mutat a szívnek hirtelen beálló elgyengülése és szénsav felhalmozódás következtében az egész test cyanotikus lesz, a halál ezen esetekben menthetetlenül egy, legfeljebb két napon belül beáll." Ami az iskolákat illeti, a szentlőrinci és a magyarszentiváni tanulók között lépett fel a kór tömegesebben, de az 5%-ot alig haladta meg a megbetegedések aránya, az iskolák bezárása így nem volt indokolt. A feljegyzések szerint a lakosság tisztában volt a kór ragályosságával, a betegek látogatása, a halotti torok tartása mégis „székében dívik". A járási főszolgabíró a tisztaság és tisztálkodás fontossága mellett a bejelentési kötelezettség elrendelését tartotta fontosnak, hiszen az a sokkal enyhébb betegségek esetében kötelező. A járásorvos ajánlása szerint a szív erősítésén volt a hangsúly, „egyedül csak a szívet tonizáló koffein és kinin készítmények használata indokolt [...]. A szalicilsavas preparátumok csak kis adagokban használhatók, amennyiben nem a láz leküzdésére, hanem a szív erejének épségben tartása fontos."111 A járásban ráadásul szeptemberben a sok influenza megbetegedés mellett jelen volt a vörheny, a diftéria, a kanyaró és a vérhas is. Októberben igen súlyossá vált a köz107 A főszolgabíró az uradalmi igazgatóságokhoz rendeletet intézett a fent említett állapotok megszüntetése végett. A dárdai kör és tiszteletbeli járásorvos dr. Johan Béla vármegyei tiszti főorvosnak 1918. október 10- én kelt jelentése szerint. MNL BaML IV. 410. b. Baranya vármegye alispánjának iratai. 11198/1918. TMMNL BaML IV. 418. b. Baranya Vármegye Közigazgatási Bizottságának iratai. Tiszti főorvos havi jelentései. 1-130/1942. 109 MNL BaML IV. 410. b. Baranya vármegye alispánjának iratai. 11198/1918. 110 MNL BaML IV. 418. b. Baranya Vármegye Közigazgatási Bizottságának iratai. Tiszti főorvos havi jelentései. 1-130/1942. 111 MNL BaML IV. 410. b. Baranya vármegye alispánjának iratai. 11198/1918. 263
