Bősz Attila (szerk.): A Nagy Háború és következményei a Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML Pécs, 2020)
Vargháné Szántó Ágnes: A spanyolnáthajárvány Baranya vármegyében és Pécsett (1918-1919)
Vargháné Szántó Agnes: A spanyolnáthajárvány Baranya vármegyében és Pécsett (1918-1920) Pécs város közegészségügyi állapota 1918 decemberében végre kedvezőnek minősíttetett, a kórházak betegforgalma, a halálozások száma és a fertőző betegségek gyakorisága jelentős apadást mutatott. A spanyoljárvány megszűnt, a munkavállalók nagy hiánya miatt azonban a köztisztaság „igen szenvedett és alig tűrhetőnek" bizonyult. A kórházak betegforgalma 1332-re apadt. Közköltségen 855 egyént kezeltek, ezek túlnyomóan hurutos légzőszervi megbetegedések voltak.95 A városi közkórházban „spanyolban" fekvő férfi beteg már alig volt, csupán néhány lábadozó. Apadt a spanyolbeteg nők száma is.96 A pécsi állami halotti anyakönyv szerint 38 esetben volt influenza, illetőleg tüdőgyulladással, mellhártyalobbal komplikálódott influenza vagy spanyolbetegség a halál oka.97 A pécsi állami halotti anyakönyv bejegyzései szerint szeptembertől decemberig Pécsett 209 fő halt meg influenzában, spanyolbetegségben, illetve különböző szövődményekkel komplikálódott influenzában. A meghaltak közül 122 nő, 87 férfi volt az áldozat. A kormegoszlást tekintve 23 fő 6 éven aluli, 53 fő 6 és 19 év közötti, 102 fő 20 és 39 év közötti, 24 fő 40 és 60 év közötti, 7 fő 60 év feletti volt. Sok esetben, mint láttuk, nem volt egységes a halálozás okának megállapítása, mert vagy a spanyolnátha szövődményeként fellépő betegséget, vagy a már megfertőződés előtt fennálló krónikus betegséget jegyezték be a halál okaként. Ha a tüdő- és hörgőgyulladásban, valamint hörghurutban ez idő alatt elhalálozott egyéneket is számításba vesszük, akkor 262 fő halálát írhatjuk a spanyolnátha rovására. (1918. szeptembertől decemberig összesen 692 halotti bejegyzés található az állami anyakönyvben, azaz a halálozások 37,8 százalékáért a spanyolkor volt felelős.) Az elhaltak közül 153 nő és 109 férfi volt, mindkét nem esetében a 20 és 40 év közötti korcsoportból haltak meg a legtöbben.98 A Munkás megállapította, hogy a szegényosztálybeliek vezettek a megbetegedések és halálozások számarányában a hiányos táplálkozás, a rosszabb lakáskörülmények és a kevésbé gondos vagy semmilyen orvosi kezelés folyományaként.99 Meg kell jegyeznünk, hogy sok esetben pont a középosztálybeliek nem kerültek kórházba, mert otthon a családtagok ápolták őket, akik aztán sorra megbetegedtek. Például Visy László volt főispán esetében is így történt. Másrészt, mint láttuk, a fiatal felnőtt korosztályból estek számarányát tekintve a legtöbben áldozatul, mert az erősebb immunrendszerük túlzott reakciója vezetett halálhoz. A vírus 1919-ben sem tűnt el a városból, bár továbbra is alacsony maradt az általa megfertőzöttek száma. A kórházak betegforgalma 1919 januárjában mindössze 70 esettel szaporodott, a kórházi ápoltak száma így 1402-re nőtt, közköltségen 766 beteget gyógykezeltek, ez az előző hónaphoz viszonyítva csökkenést 95 Pécsi Napló, 1919. január 10.2. 96 Pécsi Napló, 1919. január 14.5. 97 MNL BaML XXXIII. 1. a. Pécs I. anyakönyvi kerület halotti anyakönyve. 1917-1918. 98 MNL BaML XXXIII. 1. a. Pécs I. anyakönyvi kerület halotti anyakönyve. 1917-1918. 99 Munkás, 1918. november 2. 2. 260
