Bősz Attila (szerk.): A Nagy Háború és következményei a Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML Pécs, 2020)
Tegzes Ferenc: "A pécsi hadiárvák jótevője". Mendlik Oszkár (1871-1963)
Tegzes Ferenc: „A pécsi hadiárvák jótevője". Mendlik Oszkár (1871-1963) Életrajz Egy Ungvár melletti településen, Radváncon született 1871. június 23-án. Annak a Mendlik Jánosnak volt az unokája, aki Nagymarosról származott Pécsre, és Kreiterer Magdolna volt a felesége. Mendlik János az Anna utcában vett házat 1837-ben. 1823- tól a pécsi főelemi iskola tanítója volt, majd 1831-től a püspöki tanítóképezde számtantanára is 1849-ig, annak megszüntetéséig, illetve az 1856-ban újból megnyílt tanítóképzőben 1857-től szintén a számtan tanítója. Eközben a mintafőtanodában is folytatta tanítói tevékenységét. 1877-ben hunyt el Pécsett.5 Az ő fia volt Mendlik Ferenc, Mendlik Oszkár édesapja, aki Pécsen született 1838. november 25-én. Meghalt 1902. július 10-én az isztriai Lovrana helységben. Matematikai tanári pályafutásának állomásai: Eger, bajai főgimnázium, Ungvár, majd a budapesti Markó utcai főreáliskolában tanított. Később ennek igazgatója lett.6 Édesanyja Pálfy Mária.7 Mendlik Oszkár iskoláit a fővárosban végezte. A főgimnáziumot a tanárképző gimnáziumban fejezte be. Négy évet a rajztanárképzőbe járt, itt kapta meg rajztanári képesítő oklevelét. Két évet tanult Lotz Károlynál. Mint diák Molnár József irányításával festett, majd Székely Bertalan útmutatásait követve fejlesztette mesterségbeli tudását. 1891-ben nagyobb tengeri útja volt Görögországban, ezt követte három esztendei olaszországi tanulmányút. Ekkor fordult érdeklődése a festészetnek egy különleges területe felé: a tenger festője vált belőle. 1894-1898 közt Budapesten, a Műegyetemen Rauscher Lajos tanár asszisztense volt.8 A Képzőművészeti Társulat 1897-ben a „Tengerparti temető" című képéért a 300 forintos Ráth György díjjal jutalmazta. Ez volt az első kitüntetése. 1904-ben másokkal együtt a St. Louis-i világkiállításon bronzérmet kapott. 1909-ben, a rendes téli kiállításon 217 magyar művész 662 képpel szerepelt, és a „Zivatar a biszkájai öbölben" című képe meghozta neki a kis állami aranyérmet. 1911-ben érdemei elismeréséül az uralkodó kitüntette a Ferenc József rend lovagkeresztjével.9 1909-ben a képzőművészek szaklapja szerint a legnépszerűbb művészek közé tartozott. 1898-ban Rómába költözött. Itt ismerkedett meg Mynssen Júlia holland szobrásznővel, akit feleségül vett és 1901-ben Hollandiába költözött.10 Feleségével együtt 1904-ben letelepedtek a Haarlem melletti Aerdenhoutban, és itt házat építtettek, 5 VÁROSI 1917a; BORSY 2010; VÁROSI 1917b. 6 BORSY 2010; VÁROSI 1917b; www.kfki.hu/historia/localhost/egyen.php?namenev=mendlik, Mendlik Oszkár/Mendlik Oszkár (letöltve: 2014. 06. 07.) 7 VÁROSI 1917a. 8 Stuttgartban született 1845-ben. Szülővárosában és Münchenben tanult. 1871-ben költözött Pestre. 1873-tól a Mintarajziskolában az ornamentika tanára, később az Iparművészeti Iskola vezetője. 1884-től a Műegyetemen a szabadkézi rajzot és a rézkarcot oktatta. Zebegényben halt meg 1914-ben. www.mek.niif.hu/00300/ 00355/html/ABC12527/12785.htm (letöltve: 2014.05. 06.) 9 Pécsi Napló, 1911. január 24.1. 10 LYKA1909. 222
