Bősz Attila (szerk.): A Nagy Háború és következményei a Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML Pécs, 2020)
Radó Bálint: Egy szabadkőműves orvos és egy antiklerikális szocialista karöltése a Mecsekalján a szerb megszállás idején. Doktor Sándor és Hajdu Gyula tevékenysége a Pécsi Szocialista Pártban
Radó Bálint: Egy szabadkőműves orvos és egy antiklerikális szocialista karöltése... téri Lőwy-, azaz Lóránt-palotában berendezkedett szerb városparancsnokság vezetőjének, Cvetic alezredesnek, aki a városlakók nyugta lanítására alkalmas dokumentumnak és a szerb hadsereg érdekeinek sérelmére fogalmazott szövegnek nevezve azt felháborodásában a küldöttség tagjait másnap letartóztatta. Köztük volt Hajdú mellett Doktor is.44 Rövidesen még túszokat is kijelöltek, akiknek minden nap meghatározott rendben le kellett jelentkezniük a Lakits laktanyában.45 A letartóztatottakat - akiket szintén a Lakits laktanyában helyeztek el - négy nap elteltével hallgatta ki a Belgrádból érkezett katonai ügyész a városparancsnokságon. Doktort a kihallgatás után elengedték. A néphatározat mindenesetre nemhogy elérte volna célját, hanem csak elmérgesítette a helyzetet. Végül 1919 januárjának végén Kerese Györgynek, a vármegye Károlyi-kormány által kinevezett kormánybiztosának át kellett adnia hivatalát a szerb kormánybiztos-főispánnak, Vladislav Pandurovicnak, majd mind őt, mind a Stenge Ferenc alispánt és Nendtvich Andor polgármestert kiutasították a városból, Sásdra kellett áttenniük működésüket. Sásd központtal a Mecsektől északra fekvő Hegyháti járás maradt meg ugyanis egyedül magyar kézen, az esett a demarkációs vonalon kívül. A Narodna Uprava egyértelműen a megszálló katonai erőre támaszkodva terjesztette ki hatalmát a közigazgatásra, a törvénykezésre, adószedésre, iskolaügyre, a gazdasági életre. így, ezek miatt került sor 1919. február 22-én az általános sztrájkra, amely 18 napon át bénította meg a város életét. Tekintve, hogy ebben Doktor Sándornál jóval nagyobb szerep jutott Hajdú Gyulának, később foglalkozom a történésekkel. Mindenesetre Stevo Radovanovic alezredes városparancsnok a már bevált módszerhez folyamodott: az őt felkereső, neki memorandumot átnyújtó 42 tagú küldöttséget letartóztatta, s ismételten túszokat ejtettek a város vezető polgárainak köréből. Köztük találjuk Hajdú Gyulát is. Eszéken át végül Mitrovicára, azaz Szávaszentdemeterre hurcolták a túszokat. Amikor 18 nap után végül engedett a megszálló hatalom, Hajdú már Belgrádból tért vissza Pécsre. Rövidesen azonban Kaposvárra ment a magyarországi kommün hathatós támogatása céljából. Ekkor lett Doktor Sándor a pécsi szocialista munkásmozgalom tulajdonképpeni vezető alakja. Belépett a Pécsi Szociáldemokrata Pártba. A kommün által uralt területen ténykedő Hajdú pécsi összekötője volt gyakorlatilag. A tanácsköztársaság bukása után Hajdú nem térhetett vissza Pécsre, a szerbek nem engedélyezték ezt számára. Időközben meghalt Szabó József párttitkár is, ekképp pedig Doktor vette át a Pécsett és Baranyában tevékeny szociáldemokraták vezetését. Az olaszországi emigrációból ismét csak Belgrádon keresztül újra visszatért Hajdú Gyula és Doktor Sándor elhatározták, hogy csatlakoznak a III. (Kommunista) Internacionáléhoz, elhagyják a szociáldemokrata megnevezést, és felveszik a Pécsi 44 MNL BaML XIV. 60. Visy László Pécs szabad királyi város főispánja naplói V. kötet 140. 45 MNL BaML IV. 1401. b. Pécs város főispánjának általános iratai. 1073/1918. 187
