Bősz Attila (szerk.): A Nagy Háború és következményei a Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML Pécs, 2020)
Nagy Imre Gábor: Az első világháború hadifoglyaink sorsa Pécsett és hazaszállításuk
Nagy Imre Gábor: Az első világháború hadifoglyainak sorsa Pécsett és hazaszállításuk hasonló kitűnő bánásmódban részesülnek, ki kell emelnem azon körülményt, hogy a nehéz harcokból visszatért katonák szemében a polgári társadalom e helytelen eljárása visszatetszést szül, de különösen káros hatást gyakorol az itthon kiképzés alatt állókra, mert kétség kívül az itthon látottak alapján azt az érzést nyerik, hogy hadifogságba jutva, nem is lesz olyan elviselhetetlen dolguk, ami válságos pillanatokban nem lesz alkalmas arra, hogy a katonádat], a legvégső kétségbeesett ellenállásra ösztökélje. A munkára kiadott hadifoglyok általában több szabadságot élveznek, mint saját katonáink, még éjjel is tetszésszerinti időben az utcán tartózkodnak, vendéglőben járnak, teljes polgári ruhában öltözködnek stb. stb. [...]"167 A Deutsch Zsigmond Első Pécsi Mész- és Gőztéglagyárát ellenőrző csendőrjárőr 1915-ben feljelentette a tulajdonost, mert az ott dolgozó 30 orosz hadifoglyot nem őrizték, és közülük egy leittasodott, illetve a hadifoglyoknak szeszes italt adnak. Deutsch Zsigmond azzal védekezett, hogy szeszes italt azért kaptak, hogy jobban dolgozzanak: „Mészáros József gy. őrmester és Kern Fülöp népf. szakaszvezetőből állott járőr folyó hó 30- án, midőn az Első Pécsi Gőztégla gyárban az orosz hadifogoly munkásokat ellen őrizte, megtudta, hogy az ott levő 30 orosz hadi fogoly mellé folyó hó 30-ig sem éjjel, sem nappal nem volt alkalmazva sem katonai, sem polgári őr. Ennélfogva megtörtént, hogyAlexni Zsokov 197. számú hadifogoly folyó hó 29-én délután 6-7 óra között szállás helyéről eltávozva kocsmába ment, és csak folyó hó 30-án délelőtt 5 órakor tért vissza szállás helyére teljesen ittas állapotban. Megállapította azt is, hogy a hadi fogolynak majdnem minden nap szeszes italt adnak és, hogy folyó hóban egy ismeretlen napon azért kaptak fejenként 1-1 koronát, hogy kártyázhassanak, mit azonban Agg István tégla gyári munka felügyelő állítása szerint nem kártyázásra használták fel, hanem rajta pálinkát vettek, mitől megittasodtak. Dr. Deutsch Zsigmond téglagyári igazgató pécsi lakos fentírtakra vonatkozólag kikérdeztetett, ki védelmére azt hozta fel, hogy a várostól már több ízben kért a foglyok mellé katonai őrt, de nem kapott; polgári őrt pedig nem érdemes állítani, mert annak úgysem engedelmeskednek a hadi foglyok. Végül a szeszes italt azért adatta nekik, hogy szorgalmasabban dolgozzanak. "168 Nyilvánvaló volt, hogy az alkoholfogyasztás és a polgári lakossággal való érintkezés tilalmát - a kilátásba helyezett büntetés dacára - nem lehetett betartani. Ezért Oberhammer Antal pécsi rendőrfőkapitány 1916-ban megtiltotta, hogy a hadifoglyok pihenő napjaikon, vasár- és ünnepnapokon a szállásukat elhagyják.169 1916. október 31-én a pécsi katonai állomásparancsnok ismét kifogásolta a pécsi hadifoglyok viselkedését. Zelesny főhadnagy hadifogoly ügyeleti tisztnek az alábbiakat mondta: ’67 p^csj katonai állomásparancsnok átirata Pécs város polgármesterének. Pécs, 1915. október 27. MNL BaML IV. 1406. e. Pécs Város Tan. ir. C-89/1916. (29 430/1915.) 168 M. kir. VI. számú csendőrkerület járőrének feljelentése a pécsi járás főszolgabírájának. Pécs, 1915. augusztus 30. MNL BaML IV. 1406. e. Pécs Város Tan. ir. C-89/1916. (23 130/1915.) 169 Hirdetmény. Pécs, 1916. május 9. MNL BaML IV. 1406. e. Pécs Város Tan. ir. C-89/1916. (12 213/1916.) 160
