Bősz Attila (szerk.): A Nagy Háború és következményei a Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML Pécs, 2020)
Nagy Imre Gábor: Az első világháború hadifoglyaink sorsa Pécsett és hazaszállításuk
Nagy Imre Gábor: Az első világháború hadifoglyainak sorsa Pécsett és hazaszállításuk teljes kérelemmel járulunk a tekintetes Bizottság elé, miszerint a foglyok ruházkodására kifizetett 1.117,97 korona megtérítését javasolni szíveskedjék. "142 Megalázó volt a hadifoglyok számára, hogyha nem tudtak számukra egyenruhát biztosítani, akkor a civil ruházatra megkülönböztető vörös olajfestékszalagot kellett festeni.143 Ezt a kötelezettséget 1918-ban törölték el.144 Többször leírták azt, hogy a nem megfelelő ruházatú és lábbelijű hadifoglyokat nem lehet dolgoztatni, és ez komoly anyagi veszteséget okozott a munkaadónak. Például Tripammer Károly főerdőmémök jelentette azt, hogy 1915 telén csak december 22-én kapta meg a hadifoglyoknak szükséges ruházatot, és addig a hadifoglyok egy része dologtalanul hevert „és így megtörtént, hogy heteken át 6-8 ember feküdt a szállásán dolog nélkül, mert mezítláb és ruha nélkül az embereket télvíz idején az erdőre kihajtani nem lehet, Hogy ezen rendszertelenség a városnak minő anyagi áldozatába került azt könnyű elképzelni."145 1916 decemberében ismét azt jelentette egy fogolyőr (őrkatona), hogy a 40 fős mecsekszentkúti hadifogoly-munkásosztagból 4 munkás nem dolgozott, mert nincs bakancsuk.146 Az elrongyolódott, használhatatlan lábbeliket, ruházatot és fehémeműeket a munkaadóknak vissza kellett küldeni az illetékes hadifogolytáboroknak. A hadifogolytáborok műhelyei a hasznavehetetlen cikkekből házi használatra alkalmas tárgyakat készítettek, illetve a hulladékot a hadvezetőség használta fel. A munkaadók a rendelkezések ellenére kezdetben ritkán szolgáltatták be a használhatatlan ruházatot.147 Pécs város szintén a hadifoglyok ruházatának javítására szerette volna megtartani az elrongyolódott ruhákat. Ezért kérték 1916 szeptemberében az osffyasszonyfai, a hajmáskéri és a csóti hadifogolytábor-parancsnokságot, hogy tekintsenek el rongyos ruházat beszolgáltatásáról: „Ami a megkeresés azon részét illeti, hogy a régi ruhaneműek visszaküldessenek, felkérjük, hogy ettől szíveskedjék eltekinteni, mert ezen teljesen lerongyolódott állapotban levő régi ruházatra abból a célból lenne itt szükség, hogy azzal a feltétlenül kicserélést nem igénylő s így még használható régi ruhadarabok megjavíttassanak. Amennyiben ugyanis ezen javításhoz anyaggal nem rendelkeznénk, úgy a megjavítható ruhákat is ki kellene cserélni. A hadügyi igazgatás érdekében álló dolog tehát, hogy régi ruhaneműek a javításra használtassanak fel és ezzel a leggazdaságosabban értékesíttessenek. "148 143 Hirdetmény. Pécs, 1916. május 9. MNL BaML IV. 1406. e. Pécs Város Tan. ir. C-89/1916. (12213,15760/1916.) 144 BLASSZAUER 2003,84. 145 Tripammer Károly főerdőmérnök kérelme a város tanácsához. Pécs, 1916. július 18. MNL BaML IV. 1406. e. Pécs Város Tan. ir. C-89/1916. (18616/1916.) 146 MNL BaML IV. 1430. Pécs Város Gazd. Munkabiz. ir. 374/1916. 147 MNL BaML IV. 1406. e. Pécs Város Tan. ir. C-89/1916. (108/1916.) 148 MNL BaML IV. 1406. e. Pécs Város Tan. ir. C-89/1916. (19398,19489, 21006/1916.) 156
