Bősz Attila (szerk.): A Nagy Háború és következményei a Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML Pécs, 2020)
Nagy Imre Gábor: Az első világháború hadifoglyaink sorsa Pécsett és hazaszállításuk
Nagy Imre Gábor: Az első világháború hadifoglyainak sorsa Pécsett és hazaszállításuk Kérem a tekintetes Parancsnokságot méltóztasson tekintetbe venni azt, hogy az ötödik évet szolgálom, és a háború ötödik esztendejének legnagyobb súlya különösen minket, hadbavonult kisiparosokat sújt a legjobban. "89 Többszöri kérelmére nem meglepő módon nem kapott választ, ezért a gyakorlatiasabb megoldáshoz folyamodott. Megbeszélte a Baranya megyei gazdasági munkabizottsággal, hogy átengedik az olasz órás hadifoglyot a pécsi gazdasági munkabizottságnak, ha cserébe kapnak egy másik olasz hadifoglyot. Ezért Benczenleitner Viktor következő kérelmében azt óhajtotta Nendtvich polgármestertől, hogy hivatalosan kérje a fogolymunkás cserét, és azután utalja ki neki az olasz órás hadifoglyot. Benczenleitner levelében a fentieken túl még arra hivatkozott, hogy üzletét felesége szakképzett munkaerő nélkül nem vezetheti, valamint régi pécsi polgári család sarja.90 3. 3. A hadifoglyok foglalkoztatása a mezőgazdaságban Pécs gazdasága egyik sajátosságának számított a mezőgazdaság. A város mezőgazdaságának másik sajátosságát a polgárok önellátásra való törekvése és agrártermelése jelentette. A harmadik sajátosságnak a szőlő- és bortermelés számított, ami hozzátartozott a pécsi városi életformához, a polgári (tüke) mentalitáshoz.91 A földbirtokrendszer - néhány nagybirtok kivételével - kisüzemi jellegű volt,92 ahol a munkaerőt a tulajdonos és családja, illetve a napszámosok biztosították. 1895- ben a 12 243 kát. holdas terület 35%-án erdő (4300 kát. hold), 22%-án (2660 kát. hold) szántóföld, 20%-án (2503 kát. hold) szőlő, 13%-án (1558 kát. hold) rét, 5%-án (583 kát. hold) legelő terült el.93 1915 júliusában 271 hadifoglyot alkalmaztak időszakosan mezőgazdasági munkára.94 Pécsett elsősorban a szőlő művelése igényelt nagyobb létszámú munkaerőt. A gazdasági munkabizottság egy 1916. évi hadifogolykiutalási kérelmében hangsúlyozta, hogy „miután Pécs határában nagy kiterjedésű szőlőbirtokok vannak", az igényelt hadifoglyok értsenek a szőlőmunkához.95 1916. március 21-én a 146 fős városi mobil hadifogoly a mező- és erdőgazdaságban, elsősorban a szőlőgazdaságban dolgozott. (10. táblázat.)96 89 Benczenleitner Viktor kérvénye a pozsonyi cs. és kir. katonai parancsnoksághoz. Pécs, 1918. augusztus 12. MNL BaML IV. 1430. Pécs Város Gazd. Munkabiz. ir. 194/1918. 90 Benczenleitner Viktor kérvénye Nendtvich Andor polgármesterhez. Pécs, 1918. augusztus 30. MNL BaML IV. 1430. Pécs Város Gazd. Munkabiz. ir. 208/1918. 91 KAPOSI 2006,17-20. 92 Az 1895. évi gazdacímtár szerint 100 holdon felüli birtokkal Pécs város, a Pécsi Püspökség, a Pécsi Székesegyház, Engel Adolf és Fiai cég és Kovatsits József mészáros rendelkezett. KAPOSI 2006, 36-37. 93 KAPOSI 2006,36-44. 94 MNL BaML IV. 1406. e. Pécs Város Tan. ir. C-89/1916. (18741/1915.) 95 MNL BaML IV. 1430. Pécs Város Gazd. Munkabiz. ir. 19/1916. 96 MNL BaML IV. 1430. Pécs Város Gazd. Munkabiz. ir. 19, 22/1916. 144
