Bősz Attila (szerk.): A Nagy Háború és következményei a Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML Pécs, 2020)
Nagy Imre Gábor: Az első világháború hadifoglyaink sorsa Pécsett és hazaszállításuk
Nagy Imre Gábor: Az első világháború hadifoglyainak sorsa Pécsett és hazaszállításuk munkáknál és a mezőgazdasági munkáknál vannak foglalkoztatva. A helybeli ipari vállalatoknál és üzemeknél aránylag igen csekély számú hadifogoly nyer alkalmaztatást, és ezen hadifoglyokkal bíró ipartelepek is csaknem mind hadiszállítással foglalkozó vállalatok, úgy hogy azon hadifoglyok száma, a kik nem direkt hadiszállítással foglalkozó iparosoknál vagy üzemeknél vannak-összesen 16 (tizenhat), a kik mind ruhaiparosok (órás, nyomdász, könyvkötő, cipész és asztalos), és kiket az illetők részére közvetlenül a felsőbb katonai parancsnokság utalt ki. Ezeket a hadifoglyokat a mezőgazdasági munkához eredménnyel használni egyáltalán nem is lehet. "70 1916-ban tíz gyárnak 117, 1917-ben tizenegy gyárnak 128 hadifoglyot adtak ki munkára. A növekedés azonban csak két gyárat érintett. A Höffler-gyár hadifogolymunkásai 6, a Zsolnay-gyár munkásai 35 fővel szaporodtak. A többi kilenc gyár hadifogoly-munkáslétszáma apadt. (8. táblázat.) A Zsolnay-gyár hadifogoly-munkáslétszáma 1916. június és 1917. június között összességében 35 fővel gyarapodott. 1916 júniusára a gyárnak kiutalt 30 orosz hadifogolyból megszökött 7 és maradt 23. 1916. augusztus 24-én a milowitzi fogolytáborból újabb 30 foglyot utaltak ki a gyárnak. A Zsolnay-gyár a porcelánszigetelők gyártása miatt kapott hadifogoly-munkaerőt, amelyeket majdnem kizárólagosan a harctéri távíróvonalak kijavítására és kiegészítésére használtak fel.711916 szeptemberében a Zsolnay-gyámak előbb az esztergom-kenyérmezői fogolytáborból 40,72 illetve később novemberben a milowitzi fogolytáborból 30 hadifoglyot utaltak ki,73 de nem tudjuk, hogy ebből mi valósult meg. Az ipari vállalatoknál dolgozó hadifogolylétszám alakulására jó példa a Deutsch Zsigmond-féle Első Pécsi Mész- és Gőztéglagyár Rt. A háború előtt a téglagyárban 120-130 ember dolgozott. A háború alatt a működéséhez 70-80 munkásra volt szükség. A gyár 1915-ben 35 hadifogolymunkást kapott. 1917-re a hadifogoly munkások száma a visszavonások és betegségek miatt 12-re apadt. Az újabb munkásbevonulások pótlására 1917. áprilisban Deutsch Zsigmond 12 hadifogoly kiutalását kérte, hogy a termelést beindíthassa. A hadifogoly-kiutalást a cs. és kir. hadügyminisztérium 1917 augusztusára engedélyezte.74 1918 márciusában a cs. és kir. hadügyminisztérium olasz hadifoglyokat vezényelt a Deutsch-téglagyárba, hogy az katonai szállítási kötelezettségének eleget tehessen. Télen a gyár nem üzemelt, ezért 8 olasz hadifoglyot átengedett a gazdasági munkabizottságnak, akiket április végén visszakért.75 70 Nendtvich Andor polgármester jelentése a földművelésügyi miniszterhez. Pécs, 1917. június 12. MNL BaML IV. 1430. Pécs Város Gazd. Munkabiz. ir. 175/1917. 71 MNL BaML IV. 1430. Pécs Város Gazd. Munkabiz. ir. 13/1916. 72 MNL BaML IV. 1430. Pécs Város Gazd. Munkabiz. ir. 329/1916. 73 MNL BaML IV. 1430. Pécs Város Gazd. Munkabiz. ir. 361/1916. 74 MNL BaML IV. 1430. Pécs Város Gazd. Munkabiz. ir.33/1917. 75 MNL BaML IV. 1430. Pécs Város Gazd. Munkabiz. ir. 71/1918. 140
