Bősz Attila (szerk.): A Nagy Háború és következményei a Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML Pécs, 2020)
Nagy Imre Gábor: Az első világháború hadifoglyaink sorsa Pécsett és hazaszállításuk
Nagy Imre Gábor: Az első világháború hadifoglyainak sorsa Pécsett és hazaszállításuk főként a közmunkáknál foglalkozó hadifoglyok közül a felmerülő szükséghez képest hadifogoly aratókat biztosítson a gazdáknak, nehogy a vetések learatása elmaradjon vagy elkéssen. Ha tehát a hadifogoly kontingens elvonás által apasztatnék, a bizottság ezen irányú közreműködése kétségessé válnék. De szükséges az ilyen mozgó hadifogoly munkás kontingens azon célból is, mert Pécs szab. kir. város határában mintegy 1800 hold, leginkább hegyi szőllő terület van, ahol különösen a különböző szőllőbetegségek ellen való védekezésre szolgáló és a termés teljes tönkremenése nélkül el nem odázható munkákhoz (permetezés stb.) más alkalmas munkaerő csak jelentéktelen kis mérvben áll rendelkezésre. Ezen kívül a város által ellátandó közmunkák, a közélelmezés, valamint a város téli faszükségletének kellő időre való biztosítása céljára szükséges napszám munkaerők legnagyobb részben hadifoglyokból állanak, és ezen munkák mind olyan természetűek, amelyek a közegészség, a köztisztaság és egyáltalán a közérdek sérelme, sőt határozott veszélye nélkül még a legrövidebb időre sem függeszthetők föl. ”38 39 Az elvezényelt 140 hadifogoly visszaadására 1916. augusztus végén, illetve szeptember elején került sor.40 1917 júniusára a város 220 fős mobil hadifogoly-kontingense majdnem a felére csökkent. Az apadást elsősorban az orosz és lengyel hadifoglyok bevonása, a hadifoglyok szökése, a betegség vagy büntetés miatti hadifogolytáborokba történő visszautalás okozta.41 A hadifogoly-munkaerő jobb hasznosítását szolgálták, hogy az egyes munkaadók kicserélték hadifogolymunkásaikat. Ebben az esetben az is nehézséget jelentett, hogy a cseréhez a katonai parancsnokság, illetve kibocsátó hadifogolytábor parancsnokság engedélye kellett. 1917-ben például a pécsi gazdasági munkabizottság egy orosz ács hadifoglyot adott át a pécsi cs. és kir. barakképítési felügyelőségnek, és cserébe egy orosz szabó hadifoglyot kapott.42 1918 márciusában a DGT pécsbányatelepi gondnoksága átvett 6 orosz hadifoglyot Pécs város erdőmesteri hivatalától, és cserébe hat cigány favágómunkást engedett át a város erdőgazdaságának. A DGT kikötötte, hogy a hadifoglyokat visszaküldheti, ha nem felelnek meg.43 44 38 A melléklet hiányzik az iratokból. 39 Pécs gazdasági munkabizottságának kérelme a földművelésügyi miniszterhez. Pécs, 1916. július 8. MNL BaML IV. 1430. Pécs Város Gazd. Munkabiz. ir. 246/1916. 40 MNL BaML IV. 1430. Pécs Város Gazd. Munkabiz. ir. 280/1916. 41 A gazdasági munkabizottság a hadifoglyok pótlására 50 főt kért. MNL BaML IV. 1430. Pécs Város Gazd. Munkabiz. ir. 90/1917. (203/1917.) 42 MNL BaML IV. 1430. Pécs Város Gazd. Munkabiz. ir. 258/1917. 43 MNL BaML IV. 1430. Pécs Város Gazd. Munkabiz. ir. 51/1918. 44 MNL BaML IV. 1430. Pécs Város Gazd. Munkabiz. ir. 100/1918. - Romeisz György úgy tudta, hogy a kért orosz szakmunkásért a pécsi gazdasági munkabizottság már átadott egy másik hadifoglyot a megyei gazdasági munkabizottságnak. Uo. 115/1918. 128
