Bősz Attila (szerk.): A Nagy Háború és következményei a Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML Pécs, 2020)

Nagy Imre Gábor: Az első világháború hadifoglyaink sorsa Pécsett és hazaszállításuk

Nagy Imre Gábor: Az első világháború hadifoglyainak sorsa Pécsett és hazaszállításuk

minden kérelmet az illetékes, Pécs esetében a pozsonyi I. sz. cs. és kir. katonai parancsnoksághoz kellett intézni.13

A munkaadó és hadvezetőség érdekei eltértek, hogy gazdasági munkára kiadott hadifogolycsoportok minimálisan hány fősek legyenek. Az őrzés és a nyilvántartás miatt a katonai hatóságok nagyobb létszámú csoportokban gondolkodtak, dolgoztatni viszont jobban lehetett a kis létszámú csoportokat. A hadifogolymunka jobb kihasználása érdekében az egy munkaadónak kiadható hadifoglyok legkisebb számát már 1915 nyarán a kezdeti 200 főről 30-ra szállították le.14 A cs. és kir. hadügyminisztérium 1915. október 8-i rendeletében pedig kivételesen engedélyezte 10 és 20 fős csoportok kiadását is. A rendelet szövegéből kitűnik, hogy a hadvezetőség kényszerűségből fogadta el a munkaadók érdekeit: „A hadügyministeriumnak tudomása van arról, hogy egyes községek és munkaadók, valamint alsófokú hatóságok önhatalmúlag a most kiadott engedély előtt hadifoglyokat kisebb csoportokban már eddig is igénybe vettek. "15

A hadifoglyokra vonatkozó szinte áttekinthetetlen rendelkezéseket 1916. március 1-től egységes szabályozás váltotta fel.16 A hadügyminiszteri „Szabályzat a hadifogoly-munkások kiadásáról" című füzetet Pécs városa 100 példányban kinyomtatta, és a pécsi munkaadóknak árusította.17

Az új rendelkezések szerint a katonai igazgatás meghatározott hadifogoly-kontingenst bocsátott a megyei és városi törvényhatóságok rendelkezésére. A megyékben és a mezőgazdasági termelés szempontjából nagyobb jelentőségű törvényhatósági jogú városokban törvényhatósági gazdasági munkabizottságot kellett alakítani. Pécs is az utóbbi városok közé tartozott. A hadifoglyokat a fogolytáborokból változatlanul a katonai igazgatás utalta ki. Az eddigi szabályozással ellentétben viszont ezentúl a megyékben és városokban lévő hadifogolymunkásokkal a helyi gazdasági munkabizottság rendelkezett.18

Az új intézkedések világosan megfogalmazták a kitűzött célt: „Annak hangsúlyozásával, hogy a háború győzelmes befejezésének súlypontja immár a gazdasági élet mezejére helyezkedett át, és ennélfogva minden rendelkezésre álló erőt latba kell vetni, hogy gazdasági téren és nevezetesen a termelés lehető fokozása által a legkedvezőbb eredményt érjünk el, annak a reményemnek adok kifejezést, hogy a bizottság pártatlan és igazságos működésével sikerülni

13 MNL BaML IV. 1406. e. Pécs Város Tan. ir. C-89/1916. (23812/1915.)

14 A honvédelmi miniszter 7.598/A-1915. ein. körrendeleté. MNL BaML IV. 1406. e. Pécs Város Tan. ir. C- 89/1916. (15331/1915.)

15 MNL BaML IV. 1406. e. Pécs Város Tan. ir. C-89/1916. (28146/1915.)

16 A m. kir. ministeriumnak 550/1916. M. E. számú rendelete. MNL BaML IV. 1406. e. Pécs Város Tan. ir. C- 89/1916. (4349/1916.)

17 MNL BaML IV. 1406. e. Pécs Város Tan. ir. C-89/1916. (5420/1916.)

18 A m. kir. ministeriumnak 550/916 M. E. számú rendelete a törvényhatósági gazdasági munkabizottságok megalakításáról és a hadifoglyok igénybevételének újabb módozatairól. MNL BaML IV. 1406. e. Pécs Város Tan. ir. C-89/1916. (7261/1916.)

122