Bősz Attila (szerk.): A Nagy Háború és következményei a Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML Pécs, 2020)
Kaposi Zoltán: Az első világháború gazdasági hatásai Pécsett
Kaposi Zoltán: Az első világháború gazdasági hatásai Pécsett egyre több munkabeszüntetés történt a helyi üzemekben. A sztrájkok főleg az árak emelkedésével és a reáljövedelmek csökkenésével voltak kapcsolatosak. Alig volt olyan üzem, ahol rövidebb-hosszabb ideig ne került volna sor munkabeszüntetésre.100 A hadiüzemekben tilos volt sztrájkolni, hiszen a munkásokat katonai munkaosztagokba csoportosították, s akik a munkát szabotálták, hamar a fronton találhatták magukat. Mégis: a szervezett munkássággal szemben a hatalom sokszor tehetetlen volt, hiszen tömeges megtorlást nem lehetett végrehajtani, mivel az ipari termékekre nagy szükség volt. Érdekes, hogy még a döntően nőket foglalkoztató dohánygyárban is sor került munkabeszüntetésre.101 A sztrájkok általában nem voltak hosszúak, a fizetések vagy egyéb juttatások emelésével a tulajdonosok vagy az állam a problémát meg tudták oldani. Voltak persze Pécsen kívülről induló akciók is: így például 1918 januárjában a Monarchia egész területén általános sztrájkot hirdettek, ez esetben már politikai követelések is társultak a hagyományos gazdasági jellegűekhez.102 A háború elhúzódása miatti rossz ellátás, egyes társadalmi csoportokon belül a tömeges éhezés kikezdte a lakosság egészségi állapotát is. A katonacsapatok mozgásai és egyéb társadalmi érintkezések miatt gyorsan terjedtek a különböző járványok. Tipikus betegség volt a háború alatt a tífusz, a vérhas és a kolera. Gyógyszer a központi elosztás egyoldalúsága miatt egyre kevesebb volt, a kórházak zsúfolásig megteltek. Orvosból is kevés volt, hiszen sokan a frontra kerültek.103 Arra is vannak adatok, hogy Pécsett sokan a felvizezett tejtől betegedtek meg. Alapvetően rontotta a közegészségügyi helyzetet a pécsi vízhiány: a háború során szinte állandók voltak a korlátozások, 1916-ban sajtóhírek szerint 1000 fürdőkádat pecsételtek le, hogy a vízellátás javuljon; ettől persze még az állandósult vízhiány megmaradt, s 1918-ban már katonaság kellett a vízelosztás biztosítására.104 A járványok közül a legnagyobb pusztítást a háború vége felé a spanyolnátha okozta. Ismert, hogy Magyarországon a spanyolnátha nem okozott olyan nagy pusztítást, mint a nyugat-európai országokban: kb. 65 ezren haltak meg a betegségben.105 Szakirodalmi adatok szerint 1918-ban Pécsett alig néhány nap alatt mintegy 3000 megbetegedés történt, s már az első járványos héten 12 halott volt. A helyi újságokban szinte naponta számoltak be spanyolnáthában elhunytak számáról. Az influenza nem kímélt egyetlen társadalmi réteget sem, és sokszor akadályozta a gazdaság és a társadalom normális működését. 1918 októberében például, amikor már enyhült a járvány, a pécsi állami Fémipari Szakiskola 144 tanulójából 52 beteg volt.106 100 Lásd: DÉNES 1985, 411-460. 101 A dohánygyári szervezkedésről lásd: T. MÉREY1997,41. 102 DÉNES 1985,434. 103 PÉCS LEXIKON 2010,2. 386. 104 Lásd: Dunántúl, 1916. augusztus 27.; illetve Pécsi Napló, 1918. szeptember 29. los FARAGÓ 2011. adatai alapján 106 Országosan lásd: http://elsovh.hu/1918-osze-magyarorszagon-pusztit-a-spanyolnatha/ (letöltés: 2020. január 25.) 112
