Bősz Attila (szerk.): A Nagy Háború és következményei a Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML Pécs, 2020)
Kaposi Zoltán: Az első világháború gazdasági hatásai Pécsett
Kaposi Zoltán: Az első világháború gazdasági hatásai Pécsett hosszú távon jó üzlet, s egyben a katonai győzelem alapja. Jellemző, hogy már az első, 1914 novemberében kibocsátott kötvényre Pécsett 7 millió korona lett lejegyezve. (Érdekes jelenség volt, s a korabeli sajtóban is némi értetlenkedés támadt az ügyben, hogy nem nagyon lehetett tudni, honnan került elő ez a hatalmas pénzöszszeg, ugyanis ekkorra már a kötvényjegyzés nem járt együtt betétcsökkenéssel, vagyis nem a pénzintézetekben elhelyezett megtakarításokból vásároltak hadikölcsönkötvényeket.)51 A hadikölcsön-jegyzés valójában a lakossági vagyon állami elvonásának eszköze volt. A kötvények jegyzésével alaposan megcsapolták a megtakarításokat, egyben hosszú távon is kiszolgáltatottá tették a társadalom nagy részét. Tegyük még hozzá, hogy nemcsak a lakosság vett kötvényt: a nyolc hadikölcsönből például Pécs város összesen 3,41 millió korona értékben jegyzett le.52 Nagy csapás volt az infláció emelkedése. Az állami kiadások fedezése érdekében gyorsan nőtt a forgalomba került bankjegymennyiség. Míg 1914 közepén 2,5 milliárd korona volt a bankjegyforgalom értéke, addig 1918 októberére már meghaladta a 38.3 milliárd koronát. Az 1914. évi 100 magyar korona 1918 októberében már csak 22.4 koronát ért, vagyis négy év alatt csaknem ötödére csökkent a pénz vásárlóértéke.53 Az infláció az állam, valamint a haditermelők érdekét szolgálta, s főleg azokét, akik gyorsan tudták konvertálni pénzüket értékállóbb formákká. A fogyasztói árak már a háború első évében is meredeken emelkedtek. A naponta megjelenő Pécsi Napló 1915 áprilisában összevetette az akkori élelmiszerárakat az egy évvel korábbiakkal. (A kimutatást Dómján Ferenc piacfelügyelő rendőrbiztos állította össze, így az biztos adatsornak tekinthető.) Az összehasonlításból kiderül, hogy az élelmiszerárak egy év alatt 100-150%-kal nőttek.54 Természetesen az áremelkedéssel a bérnövekedés nem tartott lépést, így a reáljövedelmek csökkentek.55 A vállalkozók számára újabb és újabb adókat találtak ki. De fontos inflációs ok volt az árukészlet csökkenése, a feketekereskedelem gyors terjedése, a jövedelmek elrejtése és az adómorál leromlása is. Kezdetben, a rövidnek gondolt háború első hónapjaiban még nem nagyon lehetett érezni a fogyasztás csökkenését, ám 1915-16 fordulójától már annál inkább. A munkaerő kiesése, a reáljövedelmek csökkenése miatt sok helyen, de főleg a külvárosi szegényebb területeken nyomorúságos helyzet alakult ki. A reálbérek csökkenése a bérből, fizetésből élők helyzetét sújtotta a legjobban, s ez főleg azok számára okozott nagy nehézséget, akik nem a kiemelt ágazatokban dolgoztak, avagy éppen kötött, fix fizetésű állami alkalmazottak voltak. Ez azért volt súlyos, mert Pécs munkaerőszerkezetében meglehetősen jelentős volt az önkormányzati, illetve az állami alkal51 Lásd például: Pécsi Napló, 1914. december 2. 52 NAGY 2017,154. 53 BEREND-SZUHAY 1975,157-158.; lásd még: POGÁNY 1993. tanulmányának adatait. 54 Pécsi Napló, 1915. április 17. Utal a forrásra: VARGHÁNÉ SZÁNTÓ 2017, 303.123. sz. lj. 55 A pénz értékének romlásához, a reálbérek romlásához lásd: BEREND-SZUHAY 1975. 104
