A Nagy Háború emlékezete. A Dél-Dunántúl és az első világháború - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML, 2016)
A HÁBORÚ EGYÉNI SORSOKON KERESZTÜL - Huszár Mihály: „Remélem egyszer csak vissza fog térni zászlós úr is”. Sztélék Ferenc pécsi 19-es önkéntes zászlós első világháborús dokumentumai
Huszár Mihály: „Remélem egyszer csak visszafog térni zászlós úr is”. Sztélék Ferenc pécsi... Kedvesének, Erzsikének a május 20-i levelében arról olvashatunk adatot, hogy Sztélék Ferenc Marcaliban szabadságon volt, és még nem lehet tudni, mikor vezénylik a frontra. „Biztosan most már búcsúzik a kedves otthonától és mire levelem megérkezik, talán Pécsett találja már. - Kellemetlen lehet, hogy 8 napi szabadság után a katonaélet de másrészről kellemes a tudat, hogy még nem kell a harctérre menni. Csak vége lenne ennek a borzasztó háborúnak! Mi hír a katonák közelében? Nem várják már a békét?”37 Útban a keleti frontra (Pécs-Przemysl-Erdély) A kutatás során sikerült beazonosítani Sztélék Ferenc alakulatának a további sorsát. Ez az alakulat a 19. gyalogezred IV. népfelkelő zászlóalja volt, amely a háború előtt Fiumében alakult meg. Parancsnokának Fritz Adolf századost - aki a háború végére ezredesi rangot érte el - nevezték ki. A legénységet Baranya, és Somogy vármegyékből, valamint Fiume város férfijaiból sorozták be. 1914-1915-ben Fiúméban teljesítettek szolgálatot, majd 1915. május 23-án, Olaszország hadba lépését követően a karsztvidékre vezényelték őket. 1916 márciusára jelentős veszteségeket szenvedtek el, a létszámuk a felére olvadt. Pótszázaddal (XVIII./6.) kellett Pécsről feltölteni. A zászlóalj ekkori tisztikarában még nem találjuk Sztélék Ferenc nevét.381916. május 26-án váltották le őket a doberdói frontról, és útnak indították az orosz frontra, ahol június 4-én megindult a Bruszilov offenzíva, amely az osztrák-magyar hadseregnek olyan hatalmas veszteségeket okozott, hogy a Monarchia a katonai összeomlás szélére került. A 19/IV. népfelkelő zászlóalj, mint a 31. hadosztály része június közepén került bevetésre, hogy megakadályozzák az oroszok további előrenyomulását. Június 30-a fekete napként vonult be az alakulat történetébe, ekkor az orosz vonalak elleni általános támadás sikertelen lett, a zászlóalj fele elveszett, sok tiszt is megsebesült, vagy meghalt. Július 5-én erősítés érkezett, az alakulat tartalékba került.39 Sztélék Ferenc e. é. önkéntes szakaszvezető kiképzése 1916 közepén befejeződött. Valószínűleg a frontra indulás előtt, május 19-i dátumozással a gimnáziumi éveinek jó ismerősétől, Perényi Antal kanonoktól, a veszprémi Dávid árvaház igazgatójától, a helyi Katolikus Kör alapítójától kapta azt a kis imakönyvet, amelyet halála után majd leánytestvére használt.40 Júniusban, a Bruszilov-oífenzíva miatt Sztélék Ferenc alakulatát, a 4. századot is a frontra kívánták irányítani. Az 1916. június 10-i dátumozású képeslap, amelyet erdőcsokonyai unokahúga írt neki Hercegszántóról, még a pécsi Kossuth Lajos utca 28. címre ment. Ebben talányosán arról írt: „T lapját megkaptam. Igazán kellemes hír, hogy megmenekült. Remélhetőleg most már nem fog visszalépni v MM A CLÉH Gysz. 3317. 38 LÉGRÁDY 1938, 429. 38 LÉGRÁDY 1938, 430-431. «1 MAGYAR KATOLIKUS LEXIKON X. 831., MM A CLÉH Gysz. 4250. A kis könyv néhány lapját vandál kezek kitépték, amikor az 1970-es években Csomós László költözködni kényszerült. 201
