A Nagy Háború emlékezete. A Dél-Dunántúl és az első világháború - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML, 2016)
BARANYA, MINT HÁTORSZÁG - Borsy Judit: Az első világháború a baranyai katolikus plébániák életében
Borsy Judit: Az első világháború a baranyai katolikus plébániák életében Borsy Judit Az első világháború a baranyai katolikus plébániák életében A plébánosok által vezetett plébániatörténetek, História Domusok a plébánia fontosabb eseményeit örökítik meg naplószerű formában. Terjedelme, részletessége, hangneme természetesen nagyban függ a plébános személyétől. A Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltárába több plébániatörténet került be fénymásolatban, közülük két plébánia, a garéi és a kővágószőlősi esetében igen tartalmas a világháborús évekről való beszámoló.1 Mindkét plébániatörténetben szó van a háború kitöréséről, a háborús évekről, és az egyház, illetve a plébános háborús évek alatti szerepéről. A két plébániatörténet formájában és hangnemében azonban különböző, így jól kiegészítik egymást. Kővágószőlős a pécsi, Garé a németi esperesi kerületben van, de közel fekszenek egymáshoz. A két plébánia területén megközelítőleg ugyanannyi volt a katolikus lakos: Kővágószőlősön 1559, Garéban 1622. A más vallásúak száma Kővágószőlősön 9, Garéban 1359.2 A garéi plébános, Németh Pál (1868. április 19.-1939. október 11.) a háború kitörésekor, 1914-ben 46 éves volt, már három éve vezette a plébániát. 1893-ban szentelték pappá, 18 éven át káplánként szolgált különböző plébániákon a pécsi egyházmegyében. A plébánosi vizsgát 1910-ben tette le, egy év múlva, 1911-ben kapta meg kinevezését a garéi plébániára, ahol 28 évig, halála napjáig szolgált.3 A garéi plébániatörténet (História Parochiae Garéensis) egy 23 oldalas gépelt bevezetővel kezdődik, amelyet 1914. szeptember havában „Németh Pál s.k.” írt. A bevezető első fele Brüsztle József latin nyelvű egyházmegye történetének a garéi plébániára vonatkozó részével egyezik meg.4 Brüsztle József munkáját Németh Pál kiegészítette a megjelenés éve (1876) utáni adatokkal, így magáról is, és Garé patrónusáról is írt. A bevezető második felében magyar nyelven a plébánia adatairól számolt be. A templom és plébániaház állapotával kapcsolatban, a kegyúr által végzett javítások mellett saját érdemeit is megörökítette: „Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a jelenlegi plébános, Németh Pál és nővére özv. Anzenberger Antalné buzgósága folytán a templom szentélye némely felesleges fafülke eltávolítása által kissé tágasabb lett, és a főoltár két oldalán két csinos szoborral, Jézus Szt. Szíve és Sz. József szobraival díszesítette, ezek fenntartási alapjáról is gondoskodván.”5 1 A Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola forráskiadványában 52 História Domust tettek közzé, melyek között a kővágószőlősi is megtalálható. CSIBI-VÉRTESI 2016, 308-318. 2 SCHEMATISMUS 1914,38.,41. 3 SCHEMATISMUS 1917,138.; MNL BaML XII. 16. 3. Garé plébániatörténete. « BRÜSZTLE II., 670-685. 5 MNL BaML XII. 16. 3. Garé plébániatörténete. 19. 105
