A Nagy Háború emlékezete. A Dél-Dunántúl és az első világháború - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML, 2016)
FORRÁSELEMZÉSEK - Vargháné Szántó Ágnes: A pécsi sajtó a Nagy Háború első két évében
Vargháné Szántó Ágnes: A pécsi sajtó a Nagy Háború első két évében megcsappanása jelentősen csökkentette a bevételt. Erről ad hírt a Pécsi Naplót kiadó Pécsi Irodalmi és Könyvnyomda Rt. igazgatósága 1914. december 31-én kelt 1914. évi zárómérleg ismertetetése: a lapnál augusztus óta körülbelül 15 000 korona „hirdetés kevesblet” mutatkozott.59 Az áldatlan állapotok enyhítésére a Magyar Királyi Kereskedelemügyi Minisztérium a háború idejére elrendelte a politikai napilapok díjmentes postai szállítását. Hetilapokra, más nyomtatványokra, illetve a helyi forgalomra a kedvezmény nem vonatkozott.60 További enyhítésként a belügyminiszter feloldotta egyes időszaki lapok utcai terjesztésének tilalmát,61 a honvédelmi miniszter pedig felmentette a lapok munkatársainak jelentős részét a katonai szolgálat alól, illetve sokukat a sajtóhadiszállásra haditudósítóként osztotta be.62 A helyzetet, ha lehet, még tovább nehezítette, hogy a telefonvonalakat a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről rendelkező 1912. évi 63. te.63 8. §-a értelmében a kezdetektől állami-katonai célokra foglalták le, így az interurbán telefonhívások lehetősége megszűnt. Az egyedüli hírforrást a táviratok jelentették. Mivel azonban a távírda forgalom megsokszorozódott, és az újságok számára küldött táviratokat nem részesítették előnyben, a létfontosságú információk későn jutottak el a lapok szerkesztőségébe, így az aznapi számban már nem lehetett közölni a távirat szövegét. Nehezményezte is ezt a pécsi sajtó. A Dunántúl július 27-én rendkívüli számban hozta: „A mai nappal megbénult a sajtó!" Ráadásul „[...] a legnagyobb vigyázattal kell kezelnünk a tollat, nehogy a törvény tiltó rendelkezéseit átlépjük”.64 A Pécsi Naplóból megtudjuk, hogy a helyi lapok szerkesztőségei együttesen szövegezett táviratban fordultak a kereskedelemügyi miniszterhez, kérve, hogy a sajtó számára küldött táviratok elsőbbséget élvezzenek a privát táviratokkal szemben. Dr. Visy László, Pécs szabad királyi város főispánja is támogatta a kérést.65 A helyzet azonban nem javult. A fő problémát a katonai cenzúra okozta,66 mely nagyon lelassította a hírek áramlását. A Pécsi Napló Lehetetlen távirati szolgálat című cikkében panaszkodott 59 MNL BaML XI. 28. Pécsi Irodalmi és Könyvnyomda Rt. iratai. Cégbírósági iratok. Igazgatósági ülések jegyzőkönyvei 1896-1943. 73/1/1915. 60 Báró Harkányi János kereskedelmi miniszter a politikai napilapok díjmentes postai szállításáról szóló 72.550/1914. sz. rendelete 1914. október 4-től lépett érvénybe, és csak azokra a napilapokra vonatkozott, melyek már október 1-je óta forgalomban voltak. MRT 1914., 2488-2490. Dunántúl, 1914. október 6. 4. 61 Linder Ernő a Dunántúl helyettes szerkesztője is megkérte a lap számára a rendkívüli eseményekre való tekintettel az utcai árusítás, a kolportázs jogának megadását Pécs szabad királyi város polgármesterétől. A polgármester 1914. augusztus 13-ai dátummal ellátott véghatározatban az engedélyt megadta. MNL BaML IV. 1406. g. Pécs Város Tanácsának iratai. E-24288/1914. Dunántúl, 1914. augusztus 18. 6. “ MUCSI 1984,195-196. 63 1912. december 21-én nyert szentesítést. Kihirdették: 1912. december 31-én az Országos Törvénytárban. MAGYAR TÖRVÉNYTÁR 1912, 691-709. 64 Dunántúl, 1914. július 27. 1. 65 Pécsi Napló, 1914. július 28. 4-5. 66 A Táviratellenőrzési Bizottság feladata volt, hogy a haditudósításokat cenzúrázza, az engedély nélküli haditudósítók üzeneteinek továbbítását megtagadja. KELEMEN 2014,101. 292
