A Nagy Háború emlékezete. A Dél-Dunántúl és az első világháború - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML, 2016)
BARANYA, MINT HÁTORSZÁG - Radó Bálint: „Ajtóm mindenki előtt nyitva áll”. Nagyatádi dr. Visy László, Pécs szabad királyi város főispánja és a hátország
Radó Bálint: „Ajtóm mindenki előtt nyitva áll”. Nagyatádi dr. Visy László, Pécs szabad királyi város... Yisy István törvényszéki orvosnál lakott az Apác(z)a utca 12. szám alatti házban.6 Érettségije évében hunyt el édesapja, aki orvosnak szánta, ám ő a jogi pályára érzett hajlamot. Még édesapja tudtával és beleegyezésével született meg a pályaválasztás ezen irányának gondolata. Ennek megvalósítása Pécsett kezdődött, 1872 és 1876 között a pécsi püspöki jogakadémián, ezután pedig a pesti egyetemen folytatta jogi tanulmányait. Államvizsgáján kitűnő eredményt hozott. 1876/77-ben a cs. és kir. 10. huszárezrednél Tolnán szolgált önkéntesként, őrmesterként szerelt le.7 Ezt követően Danicz Antal uradalmi ügyvédi irodájában ügy- védbojtárkodott, majd doktorátust szerzett jogtudományból a budapesti egyetemen. A Budapesti Ügyvédvizsgáló Bizottságtól ügyvédi oklevelet szerezvén 1881. július í-én Pécsett önálló ügyvédi irodát nyitott. „1882-ben megvettem az Inczédy Dénes utca 5. szám alatti házat [...] s október elején anyámmal együtt beleköltöztem. 1883. október 24- én nőül vettem Ferenczy Ilonát, Ferenczy István és neje, Jäger Ilka leányát [... ] Harmincz évi ügyvédkedésem komoly munkában telt el [...] Fiatal éveimben vadásztam, de ezzel felhagytam [...] Az a legolcsóbb nyúl, melyet az ember az íróasztalnál lő meg. Csak foglalkozásomnak s szűk baráti és társaskörnek éltem. Pécs sz. kir. Város községi életében élénken résztvettem, már 1887-ben beválasztattam a törvényhatósági bizottságba, s azóta folyton választott tagja vagyok a testületnek. Az ügyvédi kamara alelnökévé, majd Erreth János lemondása után elnökévé választott.”8 Nagy Imre Gábor - részben Visy Zoltánra támaszkodva - kiemeli, hogy Visy László fiatalkorától kezdve a Függetlenségi Párt híve volt, annak színeiben választották be Pécs város törvényhatósági bizottságába (csaknem 48 évig, egészen haláláig a város közgyűlésének tagja maradt), ellenzéki meggyőződését elsősorban báró Fejérváry Imre főispán hatására adta fel, akinek szőkébb baráti köréhez tartozott.9 Visy maga természetesen leírja az általam fent említett nemesítést, az ezzel együtt járó névváltoztatást, miként azt is, hogy jogtanácsos ügyvédje volt a somogytarnóczai (Széchenyi) és a siklósi (Benyovszky) uradalmaknak, a Pécsi Sertéshizlaló és Áruraktár Rt.-nek, a Fekete Pécsi és Egerszegi Vízlecsapoló Társulatnak.10 Egyáltalában nem tesz viszont említést politikai pálfordulásáról, pártváltásáról, csak imigyen vezeti fel főispáni méltóságra való kinevezését: „A coalitio csúfos bukása után azonnalfelszólíttattam, hogy legyek Pécs sz. kir. Város főispánja. Halasztást kértem, míg Imre fiam átveheti irodámat. Ezért történt, hogy csak 1911. június hó 30-án nevezett ki Ő Felsége Pécs sz. kir. Város főispánjává. Július hó 22-én, szombati napon nagy ünnepségek között iktattak be a város főispáni székébe [...] este a Pécsi Nemzeti Casinó kertjében fényes Gárden partit adtam. Több mint 500 vendéget láttam szívesen [...] Gyönyörű nyári este volt, akik jelen voltak, egy végtelen kellemes, feledhetetlen est 6 Uo. 261-262. 7 NAGY 2007, 158. 8 NAPLÓ I. 262-263. Megjegyzendő, hogy említett, hőn szeretett felesége, akitől kilenc, közülük hét, a felnőttkort megért gyermeke született, Jäger János, köztiszteletben álló pécsi kereskedő és Amtmann Anna, Amtmann Prosper fuvolaművész testvérének unokája volt. Vö.: VISY Z 2004, 22. 9 NAGY 2007, 158. 10 NAPLÓ I. 263. 161
