A Nagy Háború emlékezete. A Dél-Dunántúl és az első világháború - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML, 2016)
A HÁBORÚ GAZDASÁGI ASPEKTUSAI - Bősz Attila: A közúti mobilitás eszközei, erőforrásai és ezek mozgósítása a hadsereg számára az első világháborúban
Bősz Attila: A közúti mobilitás eszközei, erőforrásai és ezek mozgósítása a hadsereg számára ... Igen értékes szolgálatot tehettek ezek a fronton, például, ha gyorsan tüzelőállásba kellett juttatni egy géppuskát, de kisebb terhek gyors mozgatására is alkalmasak voltak. A vontatókutyákat használhatták hármas fogatolásban is, maximum 250 kg teher mozgatására, számukra külön kutyavonat-telephelyeket építettek.44 Más hadseregek is alkalmazták őket. A többitől eltérő, különleges eszköz volt az a mentőkocsi is, amit Pécsett 1915. január í-étől használtak a vasútállomásra érkező súlyos sebesültek mielőbbi szakszerű kórházba szállításához. A Pécsi Napló így számol be a fent már említett kocsigyártó, Varga Gyula által a város közönsége adakozásának jóvoltából 2100 (a lószerszámokkal együtt, melyet a szintén fent említett Schmidt József szíjgyártó mester készített, összesen 2420) koronáért épített mentőkocsi átadásáról: „Végre van mentőkocsink! Amikor megkezdődött Pécsett a sebesült katonák fiákeren és fuvarozó kocsikon való beszállítása a városba, egyszerre fakadt ezerek ajakán a kívánság, hogy lehetséges ez, hogy Pécsett, ahol most már villamos vasút is jár, még nincsen mentőkocsi [...] Vasárnap délelőtt 11 óra után a pécsi tűzoltóság lovai a városház épülete elé hozták a kiválóan sikerült mentőkocsit, mely teljességében a pécsi ipart dicséri [...]”45 A budapesti mentőkocsik mintájára elkészített pécsi jármű érdekes leírását találjuk a Pécsi Naplóban: „A város színeinek megfelelően kékre fényezett, sárga kerekű, gummitalpas kocsi, da44 SZIJJ 2000, 399. 45 Pécsi Napló, 1915. január 5. 5. 95 Katonai kutyafogat Forrás: MNL BaML XV. 34. Fotótár
