A Nagy Háború emlékezete. A Dél-Dunántúl és az első világháború - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML, 2016)
A HÁBORÚ GAZDASÁGI ASPEKTUSAI - Bősz Attila: A közúti mobilitás eszközei, erőforrásai és ezek mozgósítása a hadsereg számára az első világháborúban
Bősz Attila: A közúti mobilitás eszközei, erőforrásai és ezek mozgósítása a hadsereg számára ... Az említett honvédelmi miniszteri táviratban közölt katonai célra átadott lovak és szállítási eszközök után járó kárpótlás összegét a pénzügyminiszter rendelete szerint azonnal, vagy postatakarékpénztár útján 6 héten belül ki kellett fizetni, azonban már augusztus 5-én maga Tisza István kénytelen volt rendelettel fellépni a visszaélések ellen: „egyes lelketlen üzérek azt a hitet terjesztik el a nép között, miszerint a mozgósítás céljaira átvett lovak ára fejében adott utalványt nem fogja az állam beváltani. Egyes helyeken meg éppen a papírpénz elértéktelenedését híresztelik, s úgy a lóár-utal- ványokat, mint itt-ott a papírpénzt is az így tévútra vezetett egyénektől potom áron vásárolják össze.”28 Augusztus 18-án már megtiltották az utalvány átruházását. Két nappal később a földművelésügyi miniszter megírta Baranya vármegye alispánjának, hogy a besorozott lovak után az állam 200 millió koronánál is többet fizetett ki a gazdáknak kárpótlásul. A kormány részéről ezért az a kérés fogalmazódott meg az illetékes hatóságok felé, hogy lehetőleg hassanak a gazdákra olyan irányban, hogy ezt a pénzt helyesen költsék el, fordítsák a kiesett igavonók pótlására. Evégett megküldi azoknak a járásoknak a listáját is, amelyekben eddig nem tartottak lósorozást. Baranyában a pécsváradi és a mohácsi járás voltak ekkor ilyenek. A miniszter ezt állami érdeknek tartja és szükséges a gazdaság zavartalan működéséhez. „Ösmeretös Czím előtt is, hogy a hadsereg által fizetett vételárak jóval felülhaladták a besorozott lovak forgalmi értékét és így a gazdaközönség nagy része a pótláshoz szükséges összegeken felül forgótőkéhez jut, amelynek okos felhasználásával nagyot lendíthet közgazdasági helyzetünkön és ezzel egyúttal megkönnyíti a háború sikerdús befejezését.” Ha lehet, elsősorban mindenki adót fizessen belőle és a hiteleit törlessze, a maradékot pedig helyezze takarékpénztárba, szól a jó tanács.29 Külön figyelmet kell szentelnünk a fent említett eljárási szabályoknak,30 hiszen ezek intézkednek a beszolgáltatandó fogat kivetésének, kiállításának, és átadásának mikéntjéről. Ezek a szabályok már a háború előtt készen voltak (nem feledhetjük, hogy a háború és béke kérdése már a megelőző években többször is pengeélen táncolt Ausztria-Magyarország és Szerbia között), a kiállítási járások hatóságai már 1914. március 24-én megkapták azokat, a forrás szövegéből pedig kiérződik, hogy ez a részletes, kidolgozott rendelkezés azért szükséges, mert bármikor számítani lehet fegyveres konfliktus kirobbanására. A jelzett napon a honvédelmi miniszter értesíti Pécs sz. kir. város és Baranya vármegye közönségét az 1912. LXIX. te. 14. §-a és az 1912. LXVIII. te. 10. §-a alapján átadandó járművek, állatok és kísérőszemélyzet kiállításának mikéntjéről: „Mozgósítás /-.hadi állományra való kiegészítés:/ esetében az 1912. LXIX. te. 14. §-a alapján átengedendő szállítási eszközök a kincstári vonat kiegészítésére, az 1912. LXVIII. te. 10. §-a alapján rendelkezésre bocsátandó járművek és állatok vonatosztagok alakítására tartós használatra vétetnek igénybe. [...] Az alábbiakban az 1912. LXIX. te. 14. §-a alapján átengedendő járművek és állatok »szállítási eszközök«, 28 MRT 1914, a m. kir. miniszterelnök 5878/1914. M. E. sz. rendelete. 29 MNL BaML IV. 410. a. Baranya vm. alisp. ein. ir. 102/1914. 30 MNL BaML IV. 410. a. Baranya vm. alisp. ein. ir. Lad. 5. Mozgósítási utasítások 90
