A Nagy Háború emlékezete. A Dél-Dunántúl és az első világháború - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML, 2016)
A HÁBORÚ GAZDASÁGI ASPEKTUSAI - Bősz Attila: A közúti mobilitás eszközei, erőforrásai és ezek mozgósítása a hadsereg számára az első világháborúban
Bősz Attila: A közúti mobilitás eszközei, erőforrásai és ezek mozgósítása a hadsereg számára ... Pécs közönségének járművei és hadicélokra igénybe vehető állatai általában az Irányi Dániel téri rendőrőrszoba előtt kerültek átvételre, de más helyszín is szerepel az iratokban, mint például az Ágoston téri népiskola előtti terület, vagy az Irgalmasok temploma előtti tér. Aki a lovát nem vezette elő a megjelölt helyre és időpontban a Jóavatásra”, az 20-200 korona bírságot kapott. Ún. kalauzokat és kovácsokat is kijelöltek. A kalauzoknak (akik kvázi altisztként működtek - lehetőleg kiszolgált altiszteket választottak erre a feladatra - és a rájuk bízott járműveket, eszközöket és az ezekhez tartozó személyzetet kellett vezetniük) írás-olvasáshoz, a lóápoláshoz, hajtáshoz és lovagláshoz is kellett érteniük. A kovácsok a patkoláshoz és a kocsi javításához szükséges kézi szerszámokat is magukkal vitték. A nem fegyveres szolgálatot teljesítők, a kovácsok, kalauzok, fuvarosok, málhásállat vezetők az évszaknak megfelelő ruházattal rendelkeztek előírás szerint, és vinniük kellett kenyérzsákot, evőeszközt és 5 napi élelmet is magukkal. „Az illetőnek érdekében áll kényelmes cipőt /-.csizmát, bocskort:/ azután szeptember í-je és március 31-ike közötti időben gyapjú, vagy gyapot ujjast, harisnyát, kesztyűt, sapkát és lehetőleg másfél kilónál nem nehezebb takarót magukkal vinni.”20 A hozott lábbeli - ha az a kincstárival legalábbis egyenlő értékű - árát a katonai igazgatás megtérítette, ahogyan a többi hozott ruházat árát is, ha azok tábori használatra alkalmasnak bizonyultak. Szükség volt mind személy-, mind teherszállító alkalmatosságokra is. A személyszállító kocsiknak 4-5 ember befogadására kellett alkalmasnak lenniük. Ha nem állt rendelkezésre személyszállító kocsi, erre a célra berendezett más járművet állítottak ki. A szállítást, tehermozgatást fogattal és erre alkalmas állatokkal oldották meg. „Társzekér alatt oldalfal nélküli, vagy csak alacsony oldalfallal ellátott lapos nyitott szekerek, szállítókocsi alatt zártkocsi értendő [...] Málhásállatokul elsősorban ilyenekül használt lovak vagy öszvérek és öszvérszamarak és csak azután egyéb málhaszállításra alkalmas, tehát erőshátú, jóindulatú és csekély magasságú lovak és erős szamarak szol- gáltatandók.”21 Az öszvéreket, szamarakat elsősorban a hegyi akadályok leküzdésére, szűk utánpótlási útvonalakon használták, tehát a hegyvidékek harcterein, elsősorban az Alpokban. A hadi szolgáltatások, a mobilizáció törvényi háttere „A hadi készültség tekintetében a legutóbbi évtizedek előtt történt nagyarányú fejlődés figyelembe vételével, a szerzett tapasztalatok szerint a lószükséglet beszerzéséről mozgósítás esetére intézkedő 1873: XX. t-cz. többé nem felel meg a mai követelményeknek. A nagy tömegekből alkotott hadseregnek hadi készültsége, menetkészenléte és képessége, gyors mozgósítás esetén, csak akkor van biztosítva, ha a lovaknak (málhásállatok) és a szállítási eszközöknek kiegészítése, beszerzése, a legénység kiegészítésével párhuzamo20 MNL BaML IV. 1406. e. Pécs város Tan. ir. C-7778/1916. (1). 21 MNL BaML IV. 1406. k. Pécs város katonai és illetőségi iratai. Lad. 10. 87
