A Nagy Háború emlékezete. A Dél-Dunántúl és az első világháború - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML, 2016)
A HÁBORÚ GAZDASÁGI ASPEKTUSAI - Kaposi Zoltán: Egy kereskedő város viszontagságai az első világháború idején ..
Kaposi Zoltán: Egy kereskedő város viszontagságai az első világháború idején a folyamatos kérvényezések után a hadsereg visszaadott néhány épületet, így 1917 tavaszán például a polgári iskola visszaköltözhetett korábbi helyére.90 A militáns közhangulatban számos új, sokszor „nemzeti” -nek jelzett kötelezettség is terhelte az iskolákat.91 Már 1914 szeptemberében központilag elrendelték, hogy az iskolásoknak a fronton harcolók hideg elleni védekezése miatti teapótlására szedercserje (földiszeder) leveleket kellett gyűjteniük.92 A polgári iskola tanulói 1914 őszén 83 kg-ot gyűjtöttek.931915-ben a hadsereg bőrellátására hivatkozva a hazai cserzőanyag biztosítása miatt rendelték el a diákok általi gubacsgyűjtést.94 Ez Nagykanizsa környékén különösen fontos volt, hiszen a város határában hatalmas erdőségek voltak. Még ugyanebben az évben jött a csalángyűjtésről szóló utasítás is.95 Űj volt a hadikölcsön-jegyzésbe való bekapcsolódás is, hiszen a tanároknak lakossági kölcsönjegyzéseket kellett szervezni és lebonyolítani. Végigkísérte a négy és fél évet az adományok állandó gyűjtése, a segélyprogramokban való aktív részvétel, sőt 1916- ban a tanítóknak már a rekvirálásokban is dolgozni kellett.96 1917 tavaszán a miniszter utasította a középiskolai igazgatókat, hogy indítsanak mozgalmat cipőjavító műhelyek felállítására, illetve hogy propagálják a fatalpú cipők használatát. Felhívta a figyelmet a ruhával való takarékosságra, miszerint most nem szabad a divatnak hódolni, a gyerekek járhatnak régi ruhákban is, amit foltozással vagy kifordítással kell használhatóvá tenni.97 Bár katonai események Nagykanizsán nem történtek, de a barakk-kórház kiépítése, a laktanyák, a hadsereg jelenléte mellett a militarizmusról szólt a rövid ideig a városba szervezett katonaiskola is. A honvédelmi miniszter 1916-ban a marosvásárhelyi katonai alreáliskolát Nagykanizsára helyezte át, ahol az 1922-ig működött, majd elköltözött Pécsre, s beolvadt az ottani főreáliskolába. Csak epizódszerep jutott a katonaiskolának Nagykanizsán, ittléte alatt az iskolának mintegy 400 növendéke volt, magát az iskolát a Teleki úti laktanyában helyezték el.98 Az uradalom helyzetének változása Említettük már, hogy Nagykanizsa gazdasági működésében nagy szerepet játszott a hg. Batthyány-uradalom. Csak véletlenszerű egybeesés a háború kezdetével, hogy 90 Zalai Közlöny, 1917. január 19. 91 Természetesen ezek az érdekek a mindenkori politikai hatalomgyakorlók csoportérdekei voltak, amit előszeretettel definiáltak nemzeti érdeknek. 92 Zalai Közlöny, 1914. szeptember 21. 93 KOTNYEK 1997, 13. 94 Zalamegye, 1915. szeptember 26. 95 KOTNYEK 1978, 197. 96 Uo. 97 Zalai Közlöny, 1917. március 24. 98 BARBARITS 1929/c, 286. 68
