A Nagy Háború emlékezete. A Dél-Dunántúl és az első világháború - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML, 2016)
A HÁBORÚ GAZDASÁGI ASPEKTUSAI - Kaposi Zoltán: Egy kereskedő város viszontagságai az első világháború idején ..
Kaposi Zoltán: Egy kereskedő város viszontagságai az első világháború idején 727, vagyis az összes vállalkozás 59%-a segédek alkalmazása nélküli kisüzem volt. Ez mintegy 7%-kal alacsonyabb az országos aránynál.13 A 20. század eleji gazdasági prosperitás részeként a vállalkozások száma minden üzemi kategóriában növekedett. Ha a kisüzem határát (tapasztalati úton, némileg önkényesen) 5 segéd foglalkoztatásánál húzzuk meg, akkor ez azt jelenti, hogy a háború előtt a nagykanizsai ipari cégek 93%- a abszolút kisüzemi jellegű volt.14 Az ipar mellett a mezőgazdasági termelés fontos ágazat maradt a városiak számára. A nagykanizsai uradalom, amely a herceg Batthyány-hitbizomány legnagyobb agrárnagyüzeme volt a háború előtti időkben, csaknem 10 ezer holdra terjedt ki (ebbe nemcsak kanizsai, hanem a környék falvainak területe is beletartozott). Az uradalom hat kerületét, összesen 6459 holdat bérbe adták, ám a maradék területen az erdőgazdálkodást az uradalom megtartotta házi kezelésben.15 A hatalmas méretű nagybirtok igen sok, főleg a város külterületein élő embert foglalkoztatott; ugyanakkor Batthyány herceg a város legnagyobb adófizetője volt, s számos belvárosi telekkel és ingatlannal is rendelkezett.16 Az agrárfoglalkoztatás másik fontos eleme Kiskanizsa városrészhez kötődött, amely mindig is a családi-paraszti kisgazdaságairól volt híres, ahol a lakosság egyre nagyobb mértékben minőségi kertgazdálkodással (káposzta, hagyma, zöldségfélék stb.) foglalkozott. Nagykanizsának e falusias városrésze az egész város élelmiszer-ellátójaként működött, de termékei eljutottak távolabbi piacokra is.17 S végül említsük meg, hogy a városnak is volt 3371 hold erdeje, ahol jelentős számú munkást kellett alkalmaznia.18 A nagykanizsai gazdaság igazi specifikuma már az 1780-as évektől kezdve egyértelműen a kereskedelem fejlődése volt. Adataink alapján a kereskedők száma szinte folyamatosan emelkedett. A dinamikusan fejlődő nagykereskedelem révén távoli vidékek termékei könnyen elérhetővé váltak a város piacain. A városnak országos vásárok tartására volt joga. A jó közlekedési adottságokkal rendelkező Nagykanizsa kereskedelmi hatóköre döntően a Trieszt-Fiume-Graz-Bécs-Budapest-Belgrád- Zágráb által határolt területre terjedt ki, de voltak olyan nagykereskedők is, amelyek messze túlléptek e vidéken, s vagy gyarmati nagykereskedelmet folytattak, vagy pedig nyugat-európai nagyvárosokba szállítottak termékeket.19 Az agrártermékekkel kereskedők között a legjelentősebbek a gabona-, a bor-, a fűszer-, a déligyümölcs-, a liszt- és a sertéskereskedők voltak.20 Híres nagykereskedő házak működtek a városban, emeljük ki közülük az országosan is ismert Gutmann, a Zerkowitz és a Schwarz 13 RÁNKI 1964,425-426. Magyarországon 1900-ban a kisiparosok 66%-a dolgozott segéd nélkül, n 1900-hoz: THIRRING 1912, 128-129.; 1910-hez: NÉPSZÁMLÁLÁS 1913, 192-193. 15 MNL OL Z 40. Fasc. 58. No. 1132. Pesti Magyar Kereskedelmi Bank iratai. Projektumok. 16 MNL OL P 1313. Fasc. 148. No. 153-424. Herceg Batthyány család levéltára. A tulajdonos halála után felvett hitbizományi leltár 1914-ből. 17 Lásd: MOLNÁR 2014. tanulmányát, is KAPOSI 2014/a, 114. is KAPOSI 2014/a, 194-201. 20 SOPRONI KAMARA 1878, 538-543. adatai alapján. 58
