A Nagy Háború emlékezete. A Dél-Dunántúl és az első világháború - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML, 2016)
A HÁBORÚ GAZDASÁGI ASPEKTUSAI - Kaposi Zoltán: Egy kereskedő város viszontagságai az első világháború idején ..
Kaposi Zoltán: Egy kereskedő város viszontagságai az első világháború idején Kaposi Zoltán Egy kereskedő város viszontagságai az első világháború idején A modernizálódó Nagykanizsa a dualizmus idején Magyarországon, s azon belül Dél-Dunántúl területén, a 19. századi gazdasági fejlődés idején gyorsan növekedtek a városok. Az 1780-ban szabad királyi városi rangot nyert Pécs mellett főleg a nagyobb uradalmak központjai, valamint a jelentősebb gazdasági régiók központjai erősödtek meg. Az 1871. és az 1886. évi községi törvények szerint Baranya, Tolna, Somogy és Zala megyében összesen öt város volt: az önálló törvényhatási jogot nyert Pécs, illetve rendezett tanácsú városként Nagykanizsa, Kaposvár, Zalaegerszeg és Szekszárd. Dél-Dunántúl városai ugyanakkor népességben és gazdasági kapacitásokban messze elmaradtak a központi területek városaitól. Ám az is tény, hogy még ezekben a szerényebb méretű városokban is a dualizmus korában elindult egy jelentős fejlődés. A polgári szabadság szélesedése a városlakók számára új lehetőségeket nyitott. Növekvő számban jelentek meg olyan vállalkozók, akik kockáztató-kalkuláló magatartásukkal új színt hoztak a társadalmi és gazdasági közéletbe. Egyre erősebb társadalmi réteggé vált az értelmiség, közülük is kiemelkedtek az ügyvédek, jogászok, művészek, tanárok, katonatisztek és az állami alkalmazottak. Az iskolavégzés lehetősége egyre szélesebb társadalmi rétegeket ért el, s a szakmai tudás révén való kiemelkedés már komoly hajtóerőt jelentett. Számos új elemmel bővült a városi életmód, a települések komfortosabbá váltak. A társadalom horizontális szerveződése egyre nagyobb súlyt kapott: az egyesületek megalakulása, a szabadidő eltöltésének közösségi formái, a sportolás, a természet felfedezése stb. komoly változást eredményezett a lakosság életében, gondolkodásában.1 Az 1914 nyarán megkezdődött háború e fejlődést megtörte. A továbbiakban azt vizsgáljuk, hogy Délnyugat-Dunántúl legnagyobb gazdasági központjában, a nagy kereskedő városnak számító Nagykanizsán a háború következtében milyen változások jelentek meg. Nagykanizsa a 18-19. században Délnyugat-Dunántúl legnagyobb gazdasági és kulturális központja volt. A hajdan mezővárosi ranggal, majd 1871 óta rendezett tanácsi státussal rendelkező városban a 19. század során gyors népességnövekedés ment végbe: míg a 19. század közepén 9600, addig a háború előtt már 26 500 fő élt a vá1 A térség 19. századi városi fejlődéséről számos értékes munka jelent már meg, de ezek részletes felsorolásától most eltekintünk, csak néhány, a fent jelzett átalakulás szempontjából fontosabb monográfiát, tanulmánykötetet vagy szaktanulmányt említünk meg. Lásd: ÁGH 1894.; KAPOSI 2006.; KAPOSI 2009.; NAGYKANIZSA 2014.; KAPOSVÁR 1975.; VÉGVÁRBÓL MEGYESZÉKHELY 2006.; TÓTH 1989.; T. MÉREY 1985. 55
