A Nagy Háború emlékezete. A Dél-Dunántúl és az első világháború - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML, 2016)
FORRÁSELEMZÉSEK - Vargháné Szántó Ágnes: A pécsi sajtó a Nagy Háború első két évében
Vargháné Szántó Ágnes: A pécsi sajtó a Nagy Háború első két évében példányát azonnal, más sajtótermékek esetén késedelem nélkül vizsgálja át,76 majd, amennyiben a hadviselés érdekeit sértő közlést talál, a sajtótermék szétküldését tiltsa meg, arról a postát felvevő hivatalokat, állomásfőnökségeket értesítse. Az illető sajtótermék megjelenésének és terjesztésének esetleges eltiltása ügyében az ügyészség feladata volt, hogy felterjesztést tegyen az igazságügy miniszterhez, illetve a belügyminiszterhez. Általában nem volt szabad a lakosság körében nyugtalanságot, izgalmat keltő híreket leírni, mert azok veszélyeztethették a hadviselés érdekeit. Ilyen jellegű hírek csak akkor jelenhettek meg, ha hivatalos forrásból eredtek, vagy a közlésükhöz a miniszterelnökségi sajtóiroda, illetve az illetékes kormánybiztos hozzájárult.77 Annak megállapítása végett, hogy egyes közlések sértik-e a hadviselés érdekeit, katonai szakértő véleményét kellett meghallgatni és figyelembe venni.78 Nem beszélhetünk tehát általános sajtócenzúráról. Amelyik szerkesztőség betartotta a „játékszabályokat”, elkerülhette az előzetes ellenőrzést. A rendeletbe foglaltak megszegése, a sajtórendészeti kötelespéldány beszolgáltatásának elmulasztása vagy a sajtótermék idő előtti szétküldése, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósult meg, kihágásnak minősült, és 2 hónapig terjedő elzárással és hatszáz koronáig terjedő pénzbüntetéssel volt sújtható.79 1914. július 24-én létrehozták a Magyar Királyi Honvédelmi Minisztériumban székelő Hadi Felügyeleti Bizottságot (HFB).80 Ezzel egy időben, ennek kebelében, a honvédelmi miniszter és Tisza István miniszterelnök közt történt megállapodás értelmében megalakították a sajtó(al)bizottságot (HFB Sab.), mivel a sajtó ellenőrzése, sőt irányítása elkerülhetetlenné vált.81 A HFB Sab. a szakminisztériumok képviselőiből és katonai szakértőkből állt, feladata volt a katonai, illetve háborús hírek előzetes jóváhagyása, a sajtótilalmak kibocsátása. Ez a szerv több információval rendelkezett, mint miniszterelnökségi sajtóiroda, hiszen itt futottak össze a különböző minisztériumokból érkező hírek. Vezetője Karátson Sándor, a honvédelmi minisztérium államtitkára volt.82 * Tagja volt Drasche-Lázár Alfréd miniszterelnökségi sajtófőnök is. A miniszterelnök 1914. szeptember 30-án intézkedett, hogy a vidéki vagy külföldi sajtó csak cenzúrázott híradásokat kapjon. A vidéki lapok a következő forrásokból táplálkozhattak: „a miniszterelnökségi sajtóosztály körtáviratai, a Magyar Távirati Iroda, a Budapesti Tudósító; egyéb kőnyomatosok; a budapesti napilapoknak nyomtatásban 76 Már 1914. október 28-án kelt 62883/1. M. 1914. III. sz. rendelet szerint a kivételes ellenőrzés „csak biztonsági intézkedés, de nem büntetés”, így a kivételes ellenőrzés az időszaki lapok megjelenése után mihamarabb meg kell, hogy történjen, valamint a miniszterelnökségi sajtóiroda hivatalos táviratai esetében az eredeti példányok kifüggesztését nem kötötte előzetes engedélyhez. MNL BaML VII. 51. d. Pécsi Királyi Főügyészség iratai VII. 1914/43. 2666/ f.ü. 1914. sz. 77 6. §. BELÜGYI KÖZLÖNY, 1914. július 29. 35. rendkívüli szám, 486. 78 8. §. BELÜGYI KÖZLÖNY, 1914. július 29. 35. rendkívüli szám, 486. 7« 1912. évi 63. te. 11. §. 80 Az egyes szakminisztériumok delegált képviselőiből álló intézmény, mely a kivételes intézkedéseket koordinálta, azok gyors végrehajtását ellenőrizte. KONDOR 1975, 78-79. 8‘ KONDOR 1975, 79. 87 KELEMEN 2014, 101. 295
