A Nagy Háború emlékezete. A Dél-Dunántúl és az első világháború - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML, 2016)
FORRÁSELEMZÉSEK - Aradi Gábor: „Hazáért hősi halált halt”. Háborús veszteségek a Gyönki Járásbíróság hagyatéki leltárai alapján
Aradi Gábor: „Hazáért hősi halált halt”. Háborús veszteségek a Gyönki Járásbíróság hagyatéki leltárai... holttá nyilvánítási eljárást. Ennek következtében az is előfordulhatott, hogy már csak a leszármazottak kezdeményezték a halál utólagos megállapítását. Marosi Tibor kollégám az általa feltárt anyakönyvekben több olyan bejegyzéssel találkozott, melyek az 1970-es években kelteződtek.12 A bíróságon kiállított haláleset felvételi íven az elhalt személy vonatkozásában három helységet különböztettek meg. Születési helyet, lakóhelyet és illetőségi helyet. Ez utóbbi fogalom ma már nem használatos. Illetőségi helynek azt a községet tekintették, melyben a kérdéses személy két éven keresztül állandóan lakott, ezen idő alatt községi adót fizetett vagy hozzájárult a község terheihez, illetve nem állt bűnvádi eljárás alatt és önmagát képes volt községi segítség nélkül fenntartani.13 Az egyes járásbíróságok illetékességét az illetőségi, illetve a lakhely határozta meg. Megjegyzendő, hogy a községekben anyakönyvezésnél leginkább a lakhely jött számításba, de többször előfordult, hogy az anyakönyvi bejegyzés az elhunyt személy illetőségi helyén történt meg. A járásbíróság hagyatéki leltáraiban szereplő elhunytak nem mindegyike található meg az anyakönyvben. Ennek oka a B. M. törvényi háttér14 alapján meghozott B. M. rendelet.15 E szerint a háborúban elesett mozgósított egyének halotti anyakönyvezése kizárólag csak a belügyminiszter által hivatalos úton közölt adatok alapján volt lehetséges. A községi anyakönyvvezetőnek - akkor is, ha a halál beálltáról biztos információja volt - meg kellett tehát várni a belügyminisztériumból a hivatalos értesítést. Az értesítések több hónap, több év múlva érkeztek meg. Ezzel szemben a járásbíróság előbb kaphatta meg a halotti értesítést. Például a képen szereplő gyönki Ausch Jakab 1915. július 28-i haláláról a járásbíróság már 1916. március 18-án értesült. Az anyakönyvezésre azonban csak 1916. október 11-én került sor.16 A fentiekből következik, hogy a járásbíróságon a háború alatt, illetve utána felvett, háború következtében meghalt személyek csak később kerültek anyakönyvezésre. Sőt! Összehasonlítva a járás halotti anyakönyveiben található személyek adatait a bíróságon feltalált adatokkal, többször tapasztalható volt, hogy a járásbíróság anyagában tárgyalt személy egyáltalán nem szerepelt az adott község halotti anyakönyvében. (Ehhez még azt is hozzá kell tenni, hogy Marosi Tibor levéltáros kollégám kutatásai szerint az általa vizsgált halotti anyakönyvi adatok sok esetben nem egyeznek meg a településeken felállított emlékművek adataival sem.) Természetesen az egy-egy köz12 Ulrich Ferenc halálát (MNL TML XXXIII. 39. Hőgyész halotti anyakönyve. 4/1971.) a Bonyhádi Járásbíróság 1969. évi végzése, Rúzsa István halálát (MNL TML XXXIII. 57. Kölesd halotti anyakönyve. 32/1977.) a Paksi Járásbíróság 1977. évi végzése, Halász József halálát (MNL TML XXXIII. 83. Pálfa halotti anyakönyve. 10/1977) a Sárbogárdi Járásbíróság 1975. évi végzése alapján állapították meg. 13 1876. évi V. törvénycikk 7. §., 1886. évi XXII. törvénycikk 11. §. (községi törvények). 14 1894. évi XXXIII. te. (az állami anyakönyvekről) és az 1904. évi XXXVI. te. (az előbbi törvény módosítása). 15 151917/1914. B. M. körrendelet: „A mozgósított fegyveres erőkhöz tartozó egyénekre vonatkozó anyakönyvi bejelentésekről”. MRT 1914,1554-1556. 16 MNL TML XXXIII. 34. Gyönk halotti anyakönyve. 35/1916. 245
