A Nagy Háború emlékezete. A Dél-Dunántúl és az első világháború - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML, 2016)
FORRÁSELEMZÉSEK - Aradi Gábor: „Hazáért hősi halált halt”. Háborús veszteségek a Gyönki Járásbíróság hagyatéki leltárai alapján
Aradi Gábor: „Hazáért hősi halált halt”. Háborús veszteségek a Gyönki Járásbíróság hagyatéki leltárai... Aradi Gábor „Hazáért hősi halált halt” Háborús veszteségek a Gyönki Járásbíróság hagyatéki leltárai alapján Tanulmányomban nemcsak a címben jelzett bírósági anyagot elemzem, hanem bemutatom a háború következtében elhaltak anyakönyvezésének módozatait is. Emellett összehasonlítom a járásbíróságon és a halotti anyakönyvben felvett adatokat. A háborúban elesettek anyakönyvezéséről külön rendeletek születtek. A belügyminiszter (továbbiakban B. M.) egyik 1914-ben született körrendeleté1 kimondta, hogy „a haza védelmében a csatamezőn elvérzett, továbbá a harctéren szenvedett sebesülések vagy az ott szerzett betegség következtében elhunyt hőseink méltók arra, hogy emlékezetük a hatósági hivatalos eljárásban is megkülönböztetett megjelöléssel megörökítessék”. A megjelölést egy B. M. elnöki rendelet konkretizálta.2 Ez háromféleképpen határozta meg az anyakönyvbe és a gyámhatósági iratokba beírandó bejegyzést. „A harctéren a hazáért hősi halált halt.” „A harctéren szenvedett sebesülés következtében a hazáért hősi halált halt.” „A harctéren szerzett betegség következtében a hazáért hősi halált halt. ” A Gyönki Járásbíróság is alkalmazta ezt megkülönböztetést. Érdekességként megjegyezhető, hogy néhány anyakönyvvezető még 1944 után is használta ezt a megtisztelő kifejezést. Pl. a sárszentlőrinci Somogyi István 1948-ban a község halotti anyakönyvébe Pesti János adatai 1948. március 13-i bejegyzésekor használta a hősi halált halt kifejezést. Később azonban az ismert okok miatt ezzel a fogalommal nem lehet találkozni az első világháborúban elesettek neve mellett.3 A háborúban vagy háborús sérülés következtében elhunytak ügyének bírósági tárgyalását, mint minden más elhunyt esetében, a feltételezett hagyaték öröklési rendjének meghatározása, illetve az öröklési folyamat megindítása tette szükségessé. Az eljárást akkor is megindították, ha az örökösök egyike maga is a fronton harcolt. Ilyenkor megpróbálták meghívni az érdekeltet a hagyatéki eljárásra. Ha csapatteste hivatalosan elérhető volt, akkor postai úton, ha pedig egységének tartózkodási helye ismeretlen volt, akkor hirdetményben próbálták értesíteni. Erre akkor is sor került, ha a személy hadifogságba került. Az ilyen örökös kényszerű távolmaradása esetén hivatalból gondnokot rendeltek ki érdekeinek képviseletére. Ez figyelhető meg Bach Henrik 1 200562/1914. B. M. körrendelet: „A háborúban hősi halált halt katonai egyéneknek a halotti anyakönyvekben megkülönböztetett megjelöléséről”. MRT 1915, 169-170. 2 11439/1914. B. M. elnöki rendelet: „A háborúban hősi halált halt katonai egyéneknek a gyámhatósági iratokban megkülönböztetett megjelöléséről”. MRT 1915,194-195. 3 MNL TML XXXIII. 89. 6/1948. Sárszentlőrinc halotti anyakönyve. 241
