A Nagy Háború emlékezete. A Dél-Dunántúl és az első világháború - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML, 2016)
A HÁBORÚ EGYÉNI SORSOKON KERESZTÜL - Szerecz Miklós: Egy „öreg honvéd, a világháború harcosa”. Kovács György harctéri naplójának bemutatása és elemzése
Szerecz Miklós: Egy „öreg honvéd, a világháború harcosa”. Kovács György harctéri naplójának... Szerecz Miklós Egy „öreg honvéd, a világháború harcosa” Kovács György harctéri naplójának bemutatása és elemzése Egy történet története Dédapám, Kovács György (szül. 1875, Kastélyosdombó /Somogy vármegye/ - megh. 1949, Szigetvár) elveszett s megkerült első világháborús naplóját mutatom be. A történet ott kezdődik, hogy már kicsiny gyermekkoromtól fogva sokat hallottam dédapám „doberdói” háborús naplójáról, ezt azonban sohasem láthattam akkor, mivel már nem volt a család birtokában. „Elveszett és megkerült” - mert ez a munka, amely valójában egy „rendhagyó napló”, már a szerző visszatérése után került egyberendezésre, s az 1930-as években Szigetvár nagyközség akkori helytörténeti kiállításába. Amikor a második világégés vihara a dél-somogyi települést is elérte, a benyomuló szovjet csapatok (1944. december. 7.) a helytörténeti kiállítás anyagát is felforgatták, részint elhamvasztották. Nagyanyám, Szerecz Jenőné (született: Kovács Emília, 1908) szerint ez történhetett e naplóval is. Nyoma veszett - bár az igazsághoz tartozik, hogy ezek után senki sem kereste. 1997-ben azonban dr. Szili Ferenc, a Somogy Megyei Levéltár igazgatója tett közzé egy részletet, egy addig ismeretlen, levéltárukban lapuló első világháborús naplóból azzal, hogy nem régiben Kaposváron bukkant rá Kovács György első világ- háborús naplójára: „Sötétt volt majd minden egygyönket úgy vezettek bele a lövész lu- kakba Engem is belökött egy 17 tes hadnagy egy lukba ahol egy 17 tes honvéd ált őrséget [...] Szerbusz pajtás szolt a 17 tes hála isten már egyszer csak felváltanak bennünket Szerbusz komám felelek néki hátt hogy vagytok ezen a röttenetes helen hátt majd meglátott pajtás ha néhány napot it töltöly itt bizony nem rózsás az élet Hova való vagy kérdezi mondom néki hogy Somogy megye Szigetvári [...]”1 A név és a származási hely, valamint a naplóban közölt helyszín, illetve maga az a tény, hogy egy háborús napló soraiban bukkant ez fel, egyértelművé tette számomra, hogy ez csak az a bizonyos régen elkallódott háborús napló lehet. Ezt ezen felül megerősítette az is, hogy édesapám - a napló szerzőjének unokája - személyesen ismerte nagyapját (aki 1949-ben halt meg) és visszaidézte, hogy beszédjében jellemző volt az, amit a napló soraiban is olvashatunk: ti. az, hogy beszédjében sajátos az „illen1 A harctér, 1915. A Hordalékok rovatban közli dr. Szili Ferenc. História, 1997/4. 34. 208
