A Nagy Háború emlékezete. A Dél-Dunántúl és az első világháború - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML, 2016)
BARANYA, MINT HÁTORSZÁG - Radó Bálint: „Ajtóm mindenki előtt nyitva áll”. Nagyatádi dr. Visy László, Pécs szabad királyi város főispánja és a hátország
Radó Bálint: „Ajtóm mindenki előtt nyitva áll”. Nagyatádi dr. Visy László, Pécs szabad királyi város... háborús személyes áldozatvállalását illeti, október 24-én, szombaton ezt írja Naplójába: „Délelőtt nálam járt Sógor. Közölte velem, hogy úgy ő, valamint Márta elmennének az önkéntes betegápoló osztaggal. Nagyon örültem az eszmének.”51 Sógorához és nővéréhez Ilona, a főispánék kisebbik, még hajadon leánya is készséggel csatlakozott!52 „Ma délelőtt Mamával együtt kimentem a Bábaképzőbe. A Vörös Kereszt Egylet által rendezett Betegápolói tanfolyamot végzett hölgyek második csoportjának volt a bizonyítvány kiosztása. Márta és Ilonka is kinn voltak, mert ők is most kapták meg az elismerést, illetve az oklevelet.”53 „A mai Pécsi Napló közli, hogy az Önkéntes Betegápoló osztag kiből alakul meg. Doktor Sándor már telefonált, s örömének adott kifejezést, hogy Sógor vállalkozott az adminisztratív teendők ellátására. -Az összes létszám 32, beleértve a cselédséget is. Ehhez jön a kért 11 katona. Úgyhogy az egész osztag 43 személyből fog állani. -Csak már látnám, hogy indulnak.”54 Folyamatosan zajlott az egyeztetés, az Osztag felkészítése, felszerelésének beszerzése. Ezekben a hetekben Visy gyakorlatilag naponta ír bejegyzéseket mindezekről. November 3-án Doktor Sándor bejelentette a Vörös Kereszt Budavári Központjának, hogy az osztag útra kész. Itt Visy megint kissé megorrolt Doktorra, mivel nem neki, hanem a pécsi Egylet vezetőségének kellett volna a bejelentést megtennie.55 Közben megérkezett a főispán címére az alábbi szövegű távirat: „Értesítést örömmel vettem, osztag hova rendelését hadügyminiszter úrtól kértem, néhány nap múlva adok újabb hírt. Főgondnok.”56 Végül az Osztag 1914. november 7-én, szombaton délután 1 óra 22 perckor gördült ki a pécsi főpályaudvarról.57 „Még ezt az áldozatot is meghozzuk a köznek. Márta, Ilonka mint ápolónők, Sógor mint az adminisztratív teendők ellátója indulnak Máramarosszigetre, tehát oly területre, melyet pár hét előtt ellenséges katonák tartottak megszállva.”58 Nem akarom terhelni az Olvasót a Pécsi Vörös Keresztes Önkénytes (sic!) Egészségügyi Osztag további sorsával, annak részletezése rendkívül idő- és térigényes volna, emellett Visy Zoltán tollából hasonló címmel már 1999-ben napvilágot 51 Uo. 284. A „Sógor" a neves, közismert és még oly sokra hivatott család fia, dr. Fischer Béla, Baranya vármegye aljegyzője, tb. főjegyző, Visy László Márta nevű nagyobbik leányának férje. 52 „Ilonka is az Osztaggal akar menni, napokon át le akartam beszélni Ilonkát erről a vállalkozásról, de nem sikerült. Most, hogy a jelentkezők közül ketten is visszamaradnak, hely is van, s Márta és Sógor valósággal boldogok, hogy Ilonka velők megy.” Uo. 304. 53 Uo. 288. Visy 1914. október 25-én tett bejegyzése Naplójába. 54 Uo. 300. 55 Uo. 324. 56 Uo. 324. 57 Uo. 342. A Pécsi Napló főszerkesztője, a Visyvel jó viszonyt ápoló Lenkei Lajos másnap, a vasárnapi számban beszámol az Osztag személyi összetételéről, indóházi búcsúztatásáról. Ezt Visy László dr. a Naplóba beragasztotta. 58 Uo. 241. Visy leírja, hogy minden előzetes felkészülés dacára nagy volt a riadalom, amikor a budai Központtól kapott távirat megérkezett. Márta és Ilonka győztek kapkodni. Ugyanakkor jó keresztény nőkhöz illően aznap reggel meggyóntak és megáldoztak. Az útvonalat is közli a Napló: Pécs-Bátaszék-Baja-Szabadka-Szeged-Debrecen-Máramarossziget. Fiai mellett immár leányaira is teljes joggal büszke volt, ennek ugyanott Naplójában hangot is ad. 172
