A Nagy Háború emlékezete. A Dél-Dunántúl és az első világháború - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML, 2016)
BARANYA, MINT HÁTORSZÁG - Radó Bálint: „Ajtóm mindenki előtt nyitva áll”. Nagyatádi dr. Visy László, Pécs szabad királyi város főispánja és a hátország
Radó Bálint: „Ajtóm mindenki előtt nyitva áll”. Nagyatádi dr. Visy László, Pécs szabad királyi város... dig cigarettát osztott szét, máris újabb veszedelem ütötte fel fejét: szeptember 21-én Dunaszerdahelyről hat koleraesetet jelentettek. „Pécsett is nyomban kell intézkedni, nehogy bennünket készületlenül találjon. Még ma megbeszéltem a dolgot Nendtvich Andor polgármesterrel, s ha lehet, az Abbázia sörházat és mellékhelyiségeit jelöljük ki e célra. Nem tudom, mit szól hozzá a Mezőgazdasági Sörgyár Rt.”42 Ugyanakkor a vérhas járványra is fel kellett készülni, miként Visy László megjegyzi, sok volt a gyümölcs, különösen a szigeti külvárosban, ezért nagyon olcsó volt. Annyi barack és szilva termett, amennyi évek óta nem. S mivel a szállítás lehetetlen volt a háborús körülmények közepette, a helybélieknek kellett megenniük.43 Annál inkább drasztikus és ijesztő mértékben emelkedett - teljesen érthetően a háború alatt, mint ilyenkor mindig a világtörténelemben - a búza ára. Tíz évvel korábban 13 korona volt métermázsája, 1914 szeptemberében 34 korona! Mindezek mellett egy, már a háború kitörése előtt, annak esetére elhatározott akciósorozatot is le kellett bonyolítani, ami talán a legnagyobb erőfeszítést és kihívást jelentette 1914-ben a városi főispán számára. Eljött máris az ideje, hogy a Pécsi Vöröskereszt Egylet a kiválóan, példásan működő pécsi vasútállomási Betegnyugvó mellett másik nagy kitűzött feladatát elkezdje megvalósítani. Az oroszok elleni kárpáti frontszakaszon gyakorta kritikus volt a helyzet.44 Sürgősséggel ki kellett küldeni egy Betegápoló Osztagot, ahogy azt vállalta a Magyar Szent Korona Országainak Pécsi Önkéntes Egészségügyi Osztaga. Most a Vörös Kereszt budapesti központjából sürgető felhívás érkezett e tárgyban Pécsre. „A Központ leírt, hogy a pécsi fiók szervezzen egy betegápolási osztagot, amely mielőbb a harctérre menne. Ennek szervezését annak idején a mi fiókunk kilátásba helyezte. Ennek az Osztagnak szervezete 2 orvos, 8 férfi, 20 nő ápoló, 2 szakácsnő, és szolgák. Az első szervezési költség circa 7000 korona. Feladata a harcztérre menni, s ott lehetőleg a hadműveletek közelében circa 200 beteg részére kórházat berendezni s vezetni. Berendezést az állam ad, s az ellátási, fenntartási költségeket is viseli.”45 Visy László főispán megjegyzi, hogy a pécsi fiók összes vagyona 36 000 korona, ebből 10 000 korona értékpapír. „Kötelezettséget vállaltunk, hogy Pécsett a Betegnyugvó állomást berendezzük és fenntartjuk. Itt 212 beteg nyer elhelyezést. 42 Uo. 153. 43 Uo. 147. Pécsett a szigeti külvárosból, a frontról Nisből jelentettek vérhas megbetegedéseket az ottani kolerajárvány mellett. Október 11-én a főispán már arról kénytelen beszámolni naplójában, hogy a Betegnyugvó állomásra érkezett betegek közül kettő vérhasban szenved, egy pedig gyanús. Őket a pályaudvar melletti házban elkülönítve kezelik. Egy, a Betegnyugvóhoz beosztott férfi ápoló pedig sajnos meghalt, mégpedig tífuszban. Uo. 236. 44 Az oroszok Máramaros és Beszterce-Naszód vármegyékbe többször betörtek. Miközben a főispáni irodában zsidó bankár leányával oly szívesen együttműködött Visy László, őt honleánynak nevezve, nem állt távol tőle a később úri antiszemitizmusnak nevezett felfogás, amely különbséget tett „hazafias és parazita zsidó" között. A főleg Máramarosból menekült zsidókkal kapcsolatban megjegyzi: „Úgy hallom, hogy Siklósra vagy 30-an menekültek. Meggyőződésem, hogy ezek között legtöbb a galicziai orthodox zsidó. Ha ezeket idejekorán ki nem piszkáljuk e vidékről, itt maradnak örökké a nyakunkon, s kiszipolyozzák a szegény vidéki lakosságot.” Uo. 235. 45 Uo. 140. 170
