A Nagy Háború emlékezete. A Dél-Dunántúl és az első világháború - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML, 2016)
BARANYA, MINT HÁTORSZÁG - Ernyes Mihály: Pécs-Baranya rendvédelme az első világháború kezdetekor
Ernyes Mihály: Pécs-Baranya rendvédelme az első világháború kezdetekor A háború okozta drágaság a ruhaellátmány terén is jelentkezett. 1915. június 21- én a tanács jelentette, hogy a rendőri és szolgaszemélyzet ruha és lábbeli beszerzése ügyében nehézségek léptek fel, mivel a drágaság miatt csak áremeléssel hajlandók szállítani. A közgyűlés a ruházat vonatkozásában 20% áremelést elfogadott, a lábbelik vonatkozásában pedig felhatalmazta a tanácsot, hogy akár természetben, akár pénzben saját hatáskörében rendezze a beszerzést.51 A közrendre nagyon kedvezőtlen hatással volt a városban megnövekedett idegenforgalom, ami a bevonulásokkal és a katonák kocsmai mulatozásaival állt ösz- szefüggésben. Olyannyira, hogy a rendőrfőkapitány a kávéházi és a kocsmai zárórák megszigorítását rendelte el.52 Polgárőrséget a városban nem szerveztek, a főkapitány nem látta értelmét. A Pécsi Napló közreadta, hogy a be nem hívott fiatalok Kassán és Miskolcon polgárőrséget szerveztek és rendőrség feliratú piros-sárga karszalagot viselnek. Pécsett az utcai rend fenntartására egyelőre a katonaság ügyel.53 A sajtó érdeklődésére Oberhammer Antal rendőrfőkapitány azt válaszolta, hogy új rendőröket fog felvenni s majd ők végzik az utcai szolgálatot. Elmondta azt is, hogy a mozgósítás óta a város területén semmiféle komoly rendzavarás vagy bűneset nem fordult elő, ami a rendőri sajtóiroda fehér lapjaiból is kitűnik.54 Később, amikor arról adtak hírt, hogy a Kaposváron megalakult polgárőrség tagjainak fele bevonult katonának, kifejtették azt, hogy most már belátható a pécsi rendőrfőkapitány cselekedetének helyessége, amikor feleslegesnek mondta a polgárőrséget. A cikk szerzője szerint szakmailag sem indokolt és hamarosan ráunnak a polgárőrök Budapesten és vidéken egyaránt. „Nálunk elvoltunk eddig polgárőrség nélkül és remélhetőleg elleszünk nélküle továbbra • »^ is. 55 A véderő igénybevételét részben a kibontakozó munkásmozgalomból, részben a közrend-közbiztonság alakulásából fakadó állapotok tették indokolttá. Előbbiek többnyire a bányaüzemekhez, ritkábban a bányász kolóniákhoz kötődtek. A katonai karhatalom kirendelésére a polgármester, esetenként a közgyűlés felhatalmazása alapján a rendőrfőkapitány, levélben történő megkeresés útján intézkedett. A költségeket a tanács a rendkívüli kiadások terhére folyósította. 1912 tavaszán, egynapos városi tüntetés miatt, kérte a rendőrfőkapitány a polgármestertől 2 gyalogsági századból álló karhatalom kirendelését. Májusban a várható tüntetések miatt már egy lovasszázadból és egy gyalogzászlóaljból álló katonai kontingensre tartott igényt. Akkor a karhatalmat a zavaros állapotok megszűntéig kívánta készenlétben tartani. Egy évvel később már a csendőrség megerősítését, illetőleg kivezénylését kérték, mivel az kifejezetten közrendészeti feladatokra „van kreálva és beoktatva", tags' MNL BaML IV. 1402. Pécs város Törv. hat. Biz. ir. 88/1915. jkv. 52 MNL BaML IV. 1407. a. Pécs város polg. ein. ir. 1499/1915. 53 Pécsi Napló, 1914. augusztus 7. 5. 54 Pécsi Napló, 1914. szeptember 18. 4. 55 Pécsi Napló, 1914. szeptember 23. 4., október 28. 5., november 29. 6. és december 23. 4. 135
