A Nagy Háború emlékezete. A Dél-Dunántúl és az első világháború - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML, 2016)
BARANYA, MINT HÁTORSZÁG - Ernyes Mihály: Pécs-Baranya rendvédelme az első világháború kezdetekor
Ernyes Mihály: Pécs-Baranya rendvédelme az első világháború kezdetekor 16 590, a szigeti külvárosban 12 124, a siklósi külvárosban 778, a külterületen 2537, Pécs-bányatelepen 3726 jelen volt személyt regisztráltak.4 Hazánkban az 1910-es évek első harmadában folyamatosan nőtt a bűncselekmények száma, melynek oka „a gazdasági élet megrendülése - mely, mint szeizmográf jelezte már a feltartóztathatatlanul közeledő háborút - volt. Rossz termés, hosszú nehéz tél, munkanélküliség voltak az eredői a bűnözés emelkedésének” - adta közre 1912-re emlékezve a rendőrségi almanach.5 Az 1914. július végén megindult háború kezdeti időszakában a lakosság hangulata nem tükrözte annak a veszélynek a felismerését, ami reális és erőteljes fenyegetést jelentett a települések nyugalmára, pedig a hatályba lépett jogszabályok és a nyomukban járó intézkedések komoly figyelemfelhívást is jelentettek. A városi és a községi rendőrségek állományából sokan kaptak katonai behívót, melynek következtében a felnőtt férfilakosság és a települési rendvédelemmel foglalkozók száma is jelentősen csökkent.6 Az addig, vagy kezdetben megfelelő közrend/közbiztonság az ország jelentős részén fokozatosan rosszabbodott. A rendvédelemre hivatott szervek gyakran nem voltak képesek a gyors reagálásra és a helyzet megoldására. A kivételes hatalomról 1912. december 31-én került kihirdetésre a többször módosított 1912. évi LXIII. törvénycikk „a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről”. Rendelkezései szerint háború idején, szükség esetén már fenyegető veszélyének okán elrendelt katonai előkészületek során, igénybe lehetett venni a kivételes hatalmat. A közigazgatási feladatok végrehajtására a kormány biztosokat nevezhetett ki, akik többek között gondoskodtak a közrend és a közbiztonság fenntartásáról. Ebben a kivételes hatáskörükben a megyei, a városi és a községi alkalmazottakkal és közegekkel; a csendőrség, az államrendőrség, a határrendőrség és a pénzügyőrség alkalmazottaival és közegeivel; valamint az állami erdészet személyzetével közvetlenül rendelkezhettek (4. §). Az önkormányzati szabályrendeletek rendőri természetű rendelkezéseit ideiglenesen hatályon kívül helyezhették, megtilthatták a közbiztonságra veszélyes 4 MNL BaML IV. 1407. a. Pécs város polg. ein. ir. 197/1911. 5 R. aim. 1923, 122. 6 A fővárosi államrendőrség állományából a háború első napján mintegy 300 fő vonult be. A sepsiszentgyörgyi önkormányzati rendőrség létszáma nagymértékben csökkent. „Csaknem összes rendőrközegeink hadi szolgálatra behivattak. Csupán három szál emberem maradt” - kesergett a város rendőrkapitánya az alispánnak szóló feliratában. (NAGY 2011,353.) A polgármester jelentései szerint Vásárhelyről a mozgósítással a tisztviselők, szolgák, rendőrök és egyéb városi alkalmazottak közel egynegyede, 45 személy vonult be katonai szolgálatra, a rendkívüli takarékossági előírások ugyanakkor nem tették lehetővé a megüresedett állások betöltését. DÖMÖTÖR-GAÁL 1993, 866. 123
