A Nagy Háború emlékezete. A Dél-Dunántúl és az első világháború - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML, 2016)
BARANYA, MINT HÁTORSZÁG - Borsy Judit: Az első világháború a baranyai katolikus plébániák életében
Borsy Judit: Az első világháború a baranyai katolikus plébániák életében plébánosnál a négy év alatt 802 450 koronát jegyeztek a hívek. A kővágószőlősi plébános félmillióra becsülte a plébániája által jegyzett összeget, és mentegetőzve tette hozzá, hogy ő maga csak 6500 koronát jegyezhetett: „Az állam óriási gépezetét hadikölcsön jegyzésekkel iparkodtak üzemben tartani. Egészen pontos értesüléseim nincsenek, mert nem voltam itt a háború eleje óta, különösen pedig, mert nem csak a körjegyző, az igazgatótanító és plébános útján, hanem közvetlenül is jegyeztek, de kb. V2 millió az az összeg, amelyről van tudomásom. Eleinte az első kibocsájtásoknál sokkal többet jegyeztek, aminek oka, hogy már meglévő pénzüknek jó részét hadiköl- csönbe fektették. Később a magas állatárak mellett szerzett pénzüket jórészben meghagy ták forgótőkének. A bizalom a kötvények iránt kielégítő volt.”23 Több évre szólt az a gyűjtés, amelyből egy nemzeti fogadalmi templomot készültek építeni. „A nemzet fiainak adományaiból Nemzeti Fogadalmi Templom építése iránt országos mozgalom indult meg, hogy a dúló világháborút Isten irgalma mielőbb szerencsés befejezéshez juttassa, és hogy a fővárosunkban építendő fogadalmi templom elesett hőseink emlékét méltó kegyelettel őrizze. Garéban néhány hívő fogadalomból erre a célra bizonyos összeget felajánlott. Az összeg körülbelül 30 korona. És ezt, míg a templom fel nem épül évenként fizetik”24 - elevenítette fel a garéi plébános. 1918-ban a pécsi püspök nagy tőkével támogatta a „katolikus sajtó erősítésére részvénytársaság” megalakulását, „a világháború nyomán várható és máris jelentkező társadalmi válságok” enyhítésére. A katolikus sajtóra szintén folytak gyűjtések.25 A Vöröskereszt Egylet kezdte meg legkorábban a természetbeni gyűjtést, a sebesülteknek, betegeknek lepedőkre, törölközőkre, kötszerekre sürgős szükségük volt, de a katonák meleg ruhával való ellátását is folyamatosan biztosítani kellett. Az asszonyok, lányok kötött holmikat készítettek. A garéi plébános megörökítette a kézimunkázok nevét is, és hogy ki hány darabot kötött. 1914-ben a 8 leány és 6 asszony összesen 17 pár érmelegítőt, 7 pár térdmelegítőt, 5 hósapkát készített el a katonáknak. A katonák élelmezésére a falvakból tojás, bab, burgonya, kenyér, szalonna, hagyma, paprika, tej érkezett. A garéi plébános a női kézimunkákról, a kővágószőlősi plébános az élelmiszer adományokról számolt be aprólékosan: „Minden háborús év karácsonyára a pécsi beteg katonáknak ruhaneműek, vásznak, szappan stb. és oly mennyiségű húsféle, sütemények és bor, hogy az ápolók bizonysága szerint az összes Pécs körül fekvő falvak adományát plébániánk ajándéka egymaga nagyban felülmúlta. Érdemes megemlíteni, hogy még 1918 karácsonyára is, a még itt sinylődők részére kb. 25 liter bort és sok ételneműt adtak össze.”26 23 MNL BaML XII. 16. 4. Kővágószőlős plébániatörténete 60. 24 MNL BaML XII. 16. 3. Garé plébániatörténete 33. 25 MNL BaML XII. 16. 3. Garé plébániatörténete 39. 26 MNL BaML XII. 16. 4. Kővágószőlős plébániatörténete 57. 111
