Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Huszár Mihály: Csomós Gergely marcali építőmester pályaképe (1883-1969)
E gy múzeum számára mindig nagyon fontos esemény, ha egy családi hagyatékot sikerül teljesen vagy nagy részben begyűjteni. A többgenerációs családtörténet feltárása mellett a településre vonatkozó tárgyak, dokumentumok és fényképek tehetik különösen fontossá az adott hagyatékot. A marcali Sztelek-Csomós építészcsalád tárgyi és dokumentációs örökségében kiemelkedő helyet foglalnak el az építőipari vállalkozás dokumentumai (tervrajzok és számlák), a család iratai, a fényképalbumok és a visszaemlékezések lapjai is.1 A családtagok életrajzainak megírása során a tetemes iratanyaggal nem csak a személyes történetek megismerése, hanem elsősorban Marcali 19-20. századi építészeti örökségének összegyűjtése is részben megtörténhetett. A legjobban Csomós Gergely közel negyvenéves munkássága vizsgálható. Hozzá köthető a dokumentumok és az összegyűjtött adatok jó része. A következőkben az ő személyét és pályáját szeretném bemutatni.2 Sztélék építőmesterek Id. Sztélék (Stelík) Ferenc (1828-1911) egy rohonci (Vas vármegye), cseh- morva molnár német anyanyelvű fia, az 1848-49-es szabadságharc bukását követően bujdosó honvédként került Marcaliba. Először a nagygombai gróf Forgách Antal uradalmában helyezkedett el kőművesként. A korabeli Marcaliban ekkor már két generációnyi, jelentős számú német anyanyelvű iparos réteg élt és dolgozott. Id. Sztélék Ferenc egy évtized alatt szorgalmas munkával vagyont szerzett, „jól nősült”, és szép polgárházat épített. Utóbb ő lett a Marcaliban tevékenykedő korabeli építő céh utolsó mestere is. így vele végződött a régi és vele kezdődött el az új építőipari korszak.3 A jónevű Sztélék mester dolgozott többek között az Ybl Miklós által tervezett első marcali Széchényi kastélyon (1863-66), de a település korai üzletházai - „Münz és Berger” - is 1 A hagyaték 1975 után kisebb-nagyobb részletekben, majd Csomós László 1994-es halálát követó'en teljesen bekerült a múzeumba. A dokumentumok mellett jelentős számú tárgyi anyag is képezi a családi örökséget. 2 Csomós László visszaemlékezései kellő alapossággal, az időpontok és a szereplők megjelölésével készültek el. A leírások hitelességét megerősítő iratok jó része is megtalálható volt a hagyatékban. Ám a viszontagságos évtizedek során természetesen elveszett sok minden. így a visszaemlékezések adatait több esetben sem sikerült ellenőrizni. Az életrajz egy nagyobb munka részét képezi majd. 3 Id. Sztélék Ferenchez hasonlóan szegény ácsként vándorolt, ám országos karriert futott be Gregersen Gudbrand (1824-1910) norvég ácsmester és építőmester, aki 1848-49-ben mint magyar utásztiszt szolgált. Később a nagy vasút építéseken, Budapesti középületeken és a szegedi árvíz helyreállításán tevékenykedett. Cégének leányvállalatai a Monarchia országaiban működtek. GÖNCZI 2003, 1-28. Csomós Gergely marcali építőmester pályaképe (1883-1969) 379 MNL Baranya Megyei Levéltára Évkönyve 2014
