Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Zóka Péter: Halasy-Nagy József rektori tevékenysége a Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem élén (1923-1924)
Bevezetés A hány kutatója létezik a magyar filozófia történetének, körülbelül annyiféle II megközelítés van forgalomban a fellelhető' szakirodalomban is annak tekintetében, hogy kik azok a gondolkodók, akiknek életműve, munkássága egy esetlegesen kiformálódó magyar filozófiatörténeti kánon részét képezheti. Halasy-Nagy József professzor szellemi hagyatéka, úgy gondolom, a téma szinte minden szakértője szerint fontos részét képezné a fent említett kánonnak. Véleményem szerint nagy tévedése kortárs filozófiatörténet-írásunknak, hogy a kutatók figyelme szinte pusztán a nagy nemzetközi ismertséggel és reputációval bíró, monumentális filozófiai rendszereket alkotó bölcselőkre irányul. Halasy-Nagy József, a magyar bölcselet történetében jellemző módon nem alkotott a szó szoros értelmében vett szisztematikus rendszert - bár műveiből rekonstruálható egy rendszervázlat,1 egy sajátos gondolkodásmód, melyet maga a szerző „kritikai perszonalizmusként” emlegetett -, ám életművével mélyen bevéste nevét nem csupán a magyar filozófiai hagyományba, de a tágabb értelemben vett művelődéstörténetbe is. Halasy-Nagy filozófiai érdeklődése, küldetéstudata, gondolkodásmódja számos rokon vonást mutat mesterének, egyben a magyar filozófiatörténet talán legkiemelkedőbb szereplőjének, Alexander Bernátnak az életművével.2 Nem csupán a történeti szemléletmód kiemelt fontossága, az antikvitás bölcseletének szeretete és kimagasló ismerete, a neokantianizmus szellemi erőterében való alkotás azok a kapcsolódási pontok, ahol szorosan összefonódik kettejük gondolkodása, de a rendkívül intenzív tudományszervező tevékenység, a hatékony filozófiai ismeretterjesztés, az oktatás és nevelés fontossága is egyaránt jellemzője életművüknek. Noha tanulmányomban elsősorban Halasy-Nagy József rektori tevékenységét szeretném bemutatni a már Pécsre települt M. Kir. Erzsébet Tudomány- egyetemen az 1923/1924-es akadémiai évben, arra is kísérletet teszek, hogy bemutassam Halasy-Nagy munkásságának egy olyan oldalát, mely mindezidáig csak csekély hangsúlyt kapott a helytörténeti relevanciájú szakiroda- lomban.3 Szerzőnk ugyanis egyáltalán nem csak kiváló műfordító, elismert filozófiatörténész, nagyszerű tanáregyéniség és elsőrangú tudományszervező volt, de számottevő teoretikus filozófiai munkásságot is hagyott a kissé hálátlan utókorra, mely főként a politikai filozófia, de az ún. „életfilozófia” terén is érdemes a további kutatásra. 1 HALASY-NAGY 1940. 2 GÁBOR 1986. 3 SZABÓ P. 1940; BENKE 1998; CZIBÓK, JANKOVITS, NAGY 2000; KAJTÁR 2008; ROMVÁRY 2010; FEDELES et al. 2012. Halasy-Nagy József rektori tevékenysége a Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem élén (1923-1924) 317 MNL Baranya Megyei Levéltára Évkönyve 2014
