Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Bene Krisztián: Egy "francia család" Pécsett: Birkás Géza és a Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem Francia Intézete
Rangos famíliák - jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon A z ezen a területen nyújtott teljesítményét bizonyítja az is, hogy munkájának emléket állítva a mai napig egy alapítvány (Gedeon Endre és Kiss Károly Vendéglátó és Idegenforgalmi Alapítvány) viseli a nevét.46 1930-tól kezdve tovább bővült az intézet oktatói gárdája. A kar tanácsülési jegyzőkönyvei szerint Szabó Aladár szakvizsgálatot tett tanárjelölt díjtalan gyakornokként kapott megbízást az 1930/31-es tanévre. Ugyanakkor az adott időszakra vonatkozó tanrendben nem találkozunk a nevével, így a gyakornok minden bizonnyal nem oktatóként erősítette az intézetet, tehát elképzelhető, hogy adminisztratív vagy más tevékenységgel járult hozzá a közös munka sikeréhez.47 48 Egy évvel később új, ezúttal francia anyanyelvű lektor érkezett az intézetbe, Josiane Champard személyében. Az új oktatót a párizsi Centre d’Etudes Hongroises közvetítésével a francia külügyminisztérium delegálta Pécsre, hogy francia nyelvet oktasson az egyetemen (A mai francia művelődés, A mai francia irodalom főirányai, XIX. századi francia költők olvasása és magyarázata, A francia történelem nagy alakjai, Francia társalgási gyakorlatok), valamintt hogy emellett az Alliance franyaise kötelékében a város lakosságának is ingyenes nyelvórákat tartson (ú n. francianyelvű propaganda nyelvtanfolyam - o t) .4íi Az Intézetnek tehát négy éven keresztül anyanyelvű lektora volt, ami nagy segítséget jelentett a külföldi tanulmányutakban nem részesülő hallgatók nyelvi szintjének javításához. Mivel a francia nemzetiségű oktatót 1936 szeptemberében a budapesti francia követséghez helyezték át, hogy az ottani francia iskolákban tanítson, pótlásáról gondoskodni kellett. Az 1936/37-es tanév II. félévétől kezdve Alex de Loviaguin (akire az iratok legtöbbször Loviaguin Sándorként hivatkoznak) volt az Intézet új lektora. Az orosz származású volt gárdakapitányt Birkás Géza javaslata alapján alkalmazták, mivel meggyőződése szerint a magyar állampolgársággal és pécsi lakhellyel (Király u. 6.) is rendelkező volt cári tiszt nagyon jó nyelvtudással rendelkezett, tíz éven keresztül oktatott francia nyelvet, többek között a „Piusz-gimnázium tanulói és a pécsi helyőrség tisztjei számára” is.49 Az orosz-magyar származású lektor munkája minden bizonnyal megfelelő volt, mivel az intézet pécsi működésének végéig folytatta az oktatást {Modern francia színház, Franciaországi földrajz, Francia társalgás, XIX. századi francia költők olvasása és magyarázata stb.). Érdekes adalék, hogy Loviaguin ezt követően is az egyetem kötelékében maradt, de ekkor már mint orosz lektor, és ebben a minőségében 1947 novemberéig tanított, amikor szerződését 46 TANREND 1924-1940. 47 Uo. 48 PTEELVIII. 107. e. 15. 80/1931-1932; 18. 146/1933-1934. 49 PTE EL VIII. 107. e. 22. 20/1936-1937. 346 Bene Krisztián
