Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Bene Krisztián: Egy "francia család" Pécsett: Birkás Géza és a Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem Francia Intézete
Rangos famíliák - jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon 2 2-én a cseh hatóságok az egyetem összes tulajdonát birtokba vették és a tanárok többségét kiutasították. Ennek következtében az egyetem karai - némi időbeni eltéréssel - tanáraik és hallgatóik nagy részével együtt áttelepültek Budapestre, ahol megpróbálták folytatni az oktatási tevékenységet.19 A fővárosban az 1918. március 17-én létrehozott bölcsészkar 1919 őszén már a budai Paedagogium épületében kezdte meg a tanévet, de ezt az állapotot minden érdekelt fél szigorúan ideiglenes megoldásnak tekintette. Ennek megoldásaként a nemzetgyűlés az 1921. évi XXV. te. értelmében határozatot hozott arról, hogy a pozsonyi egyetemnek Pécsett kell folytatnia működését. Mivel azonban a város ekkor még szerb megszállás alatt állt, az egyetem költözésére csupán a város felszabadulása után kerülhetett sor, ezért a bölcsészettudományi kar első pécsi évnyitója 1923 őszén volt. A soproni Evangélikus Hittudományi Karral immáron négykarúvá növekedett egyetem a városi és püspöki vezetés jóindulatú és hatékony támogatása ellenére is igen komoly nehézségekkel találta szembe magát, mivel a város nem rendelkezett megfelelő számú és kapacitású épülettel a karok és tanszékek kényelmes elhelyezéséhez. A bölcsészettudományi és jogi kar a Rákóczi út 80. szám alatt található egyetemi főépület második emeletén — a korábbi állami főreáliskola épületében - közösen nyert elhelyezést, amely meglehetősen méltatlan körülményeket eredményezett. A kar csupán egyetlen kisméretű tanteremmel rendelkezett, szemináriumai apró helyiségekben helyezkedtek el, a tanszéki könyvtárak egy része pedig csupán a folyosókon kapott helyett. Ez a méltatlan helyzet csupán a jogi kar új épületbe történő átköltözésével javult valamelyest 1933-ban, amikor a bölcsészettudományi kar az így megürült helyiségeket is használatba vehette.20 A pesti időszakban a bölcsészettudományi karon belül 12 tanszéket hoztak létre, amelyek a következők voltak: 1. magyar történelem; 2. bölcselet; 3. magyar és összehasonlító finnugor nyelvészet; 4-5. klasszika-filológia; 6. magyar irodalomtörténet; 7. földrajz; 8. egyetemes történelem; 9. pedagógia; 10. német nyelv és irodalom; 11. francia nyelv és irodalom; 12. olasz nyelv és irodalom. A Francia Nyelv és Irodalom Tanszék elméletileg a pozsonyi időszakban jött létre, vezetését pedig az egyébként elsősorban német irodalommal foglalkozó Thienemann Tivadar látta el megbízott tanszékvezetőként.21 A fent ismertetett körülmények következtében itt azonban eleinte oktatás nem zajlott, tehát a tanszék csupán elméletileg létezett. Ezt követően a francia tanszékre vonatkozó első említés a kar egy 1921. szeptember 24-i tanácsülési jegyzőkönyvében történik, amikor felmerül, hogy a „karon rendszeresített tanszékkel nem rendelkező francia nyelv és irodalom előadójának helyettesítése ügyében” 19 BENKE 1998, 9. 20 BENKE 1999, 71-114. 21 CZIBÓK, JANKOVITS, NAGY 2000, 9., 29. 340 Bene Krisztián
