Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Ódor Imre: "Rokonok és grádicsok". Rangos famíliák a 18. századi Baranyában
Újszerzeményi Bizottság (Neoacquistica Commissio) Baranya megyében is megkezdhesse ténykedését. (Első ülésére 1696. november 26-án került sor.)8 A megye régi nagybirtokos családjai - a Garay, Zrínyi, Maróthi, Perényi, Kórógyi, Herczeg - mind kihaltak. A középbirtokos famíliák egy része szintén erre a sorsra jutott, a többiek a török terjeszkedés következtében, döntően Szigetvár eleste után kénytelenek voltak őseik lakhelyét elhagyni, s távolabbi megyében keresni menedéket. Helyhez kötöttségük, illetve túlélőképességük folytán a középkori megyét nagyszámban lakó kurialista (egytelkes) nemesek voltak csupán a kontinuitás letéteményesei, akik a korábbi népességből, igaz tekintélyes vérveszteséggel, de megélték a török uralom végét.9 A török hódoltság, a felszabadító háborúk és a „magszakadás” Baranya régi birtokosságát szinte nyomtalanul elsöpörte. Ezt az 1696. évi dikális összeírás is alátámasztja, melyből megismerhetjük a megye Újszerzeményi Bizottság működése előtti birtokosait.10 A megye megritkult számú települései 1696- ban a következő birtokosok között oszlottak meg (zárójelben a helységek száma): Kamara (73), Esterházy Pál herceg (15), Draskovich család (25), a pécsi egyházmegyei papság (50), a pozsonyi apácák (3), a fehérvári őrkanonok (2), valamint a fehérvári káptalan (3).11 Eladományozásáig több falut bérbe adott a kamara. A név szerint is ismert 23 bérlő (közöttük csupán 8 magyart találunk) többsége kamarai, megyei, városi tisztviselő, illetve pécsi polgár volt (többek között a Pávics, Thelessy, Wagner, Levenau, Liptay, Delisimonovich, Bukvai, és a Potorlaki család képviselőjeként).12 Az Újszerzeményi Bizottság az adományra és a birtokba való beiktatásra vonatkozó okmányokon kívül semmit nem fogadott el, a fegyverváltságot pedig aránytalanul magas összegben (a birtok becsült értékének 10%-ában) állapította meg. A régi birtokosok utódai közül a megkívánt okmányokat csak kevesen tudták felmutatni, s még kevesebben voltak a váltságpénzt kifizetők. A pozsonyi apácák (klarisszák) okmányait - mint a nyulak szigeti apácák jogutódaiét - elfogadták, s így elsőként ismertették el jogukat Vajszlóra és környékére. Az Istvánffy család leányági leszármazóinak, a Keglevich és Malakóczy család bizonyítékainak viszont nem adtak hitelt. Elutasításra talált Rákóczi Ferenc igénye is, melyben a dombói és a henyei javakat kérelmezte, leányági örökösödésre hivatkozva. Dombó és a környező terület ekkor már 8 NÉMETH 1897, 514. 9 TÍMÁR 1989, 245-254., ill. ODOR 1993, 241-250. 10 Az összeírás 232 település adatait tartalmazza, így a birtokosok neveit is. A forrást közli: TÍMÁR 1983, 47-104. 11 NÉMETH 1897, 500. 12 TABA 1941, 40. Rokonok és grádicsok". Rangos famíliák a 18. századi Baranyában 63 MNL Baranya Megyei Levéltára Évkönyve 2014
