Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Ódor Imre: "Rokonok és grádicsok". Rangos famíliák a 18. századi Baranyában
bírtak. A megyei elit hierarchiájában elfoglalt helyét ugyanakkor befolyásolhatták a különböző címek és képviseleti szerep is. Míg előbbi alatt a tanácsosi (udvari, királyi, titkos stb.) és kamarási címek, továbbá a katonai kitüntetések (főként a Mária Terézia rend fokozatai) értendők, utóbbi elsősorban az ország- gyűlési követség, illetve valamely országos bizottság (deputáció) tagságát jelentette. Másrészt a vagyoni helyzet, aföldbirtok léte, illetve nagysága ugyancsak az elsődleges presztízs-tényezők közé tartozott, s nem kevésbé az, hogy a társas élet, társas érintkezés (kapcsolatok) terén milyen rangot tudott ki-ki kivívni magának és családjának. Az „értéksorrendet” befolyásolhatta (sőt befolyásolta is) a kortársak minősítése (lásd a korabeli nemesi lajstromok és összeírások „tekintetes”, „méltóságos” vagy egyszerűen csak „nemes” kitételeit). Mindazonáltal az egyik legobjektívabb értékmérőnek a különleges alkalmakkor a megye képviseletében megjelenő nemesek „pozicionálását” tartjuk, így például 1790-ben a „koronaőrző bandérium” tisztikarában elfoglalt elöljárói posztokat. A bandérium tisztikarát alkotó nemesek (illetve családjuk) megyén belüli elismertsége szinte megegyezik az általunk felállított „aktív politikai elit” erősorrendjével. A baranyai bandérium tisztikarát a következő nemesek alkották: Petrovszky Zsigmond másodalispán, Bésán János főszolgabíró, Petrovszky János, Jeszenszky Antal,Bésán Gábor, Melczer Ignác táblabírák. A „közbanderisták” ugyancsak a megye legelőkelőbb famíliáiból kerültek ki: Bálovics Zsigmond, Mihálovics József, Boda József, Salamon Sándor, Jankovics Mátyás, Pákozdy László, Kardos András, Kapuváry Károly, Nagy Imre, Bálovics Pál, Dömötör Ignác, Barthos József, Petróczy László, Balaskó István, PerczelAntal, Grabarics Antal,Ujváry József, Koller Ignác, Fekete Máté, Sey László és Máté, Országh István, Stróbl József, Balog József, Nagyajtai Ferenc és - a szentkirályi kurialsták képviselőjeként - Kata Ferenc személyében.40 Egy-egy család vagy családtag presztízsét jelentősen módosíthatta az országos struktúrában magas presztízsű posztokat betöltő, illetve a szomszédos megyék nemesi hierarchiájának élén álló rokonok megjelenése, demonstratív fellépése a társadalmi nyilvánosság legfőbb lokális fórumain, a vármegyei közgyűléseken. A megyei közgyűlés gyakori résztvevőjének számított például az 1740-es évek közepén Perczel József, az 1780-as években pedig Jeszenszky Sándor illetve Kajdacsy Ferenc tolnai alispán. A somogyi alispánok közül Somssich Antal és Gaál László vett részt legtöbbször a baranyai közgyűléseken. Verőce vármegyét ugyanakkor Adamovics Antal másodalispán, valamint Losek Antal szolgabíró képviselte. Jelentőséggel bírt az is, hogy Baranya vármegye mely családok fiait ajánlotta a Mária Terézia által alapított királyi testőrségbe. A megye jelöltjei - a 40 ANGYAL 1913, 111. Rokonok és grádicsok”. Rangos famíliák a 18. századi Baranyában 79 MNL Baranya Megyei Levéltára Évkönyve 2014
