Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Rozs András: A Rozingerek. Egy pécsi polgárcsalád a 18-20. században
Rosinger István fiának és örökösének, Rosinger Józsefnek (I.) tulajdona. Rosinger József lakatos mester 1766. október 7-én eladta telke északi nagyobb részét egy déli bejárattal Dulthsekjózsef német iskolamesternek 350 forintért. (A házban korábban német iskola működött.)60 [1. sz. melléklet]. Ettől kezdve mintegy fél évszázadig a német iskolamester és Rosinger József lakatosmester társtulajdonosok voltak: 1774-ben a 33. számú ház tulajdonosa Rosinger József, a 34. számúé Dults József. 1794-ben szintén Dultsch József a 334. számú ház birtokosa, a 333. számú ház pedig már Rosinger Mátyásé, aki az 1790-ben elhunyt Rosinger József örököseként vehette azt birtokába. 1805. április 22-én is Rosinger Mátyás a tulajdonos, de az 1813. évi összeírásban 152. szám alatt már Schön György kereskedő szerepelt a telek és a ház tulajdonosaként. Pedig egy másik dokumentum szerint Rosinger József csak 1815. október 27-én adta el a 367. számon szereplő házát 250 négyszögöles telekkel Schön Györgynek 7600 forintért.61 A Mária utca 23. számú telek összetartozott a József utca 22. szám alatti ház telkével. A telek 1719-től Vogl Mihály kőműves mesteré volt (6. kép).62 Rosinger Mátyás az 1820-as években már olyan tehetős polgárrá lett, hogy eladhatta Magyar utca 23. szám alatti házát, és Pécs legjelentősebb, legelőkelőbb utcájába, a Fő utcába költözhetett. 1818. május 1-jén megvette Németh István 202 négyszögöles házát 8000 forintért.63 1821. június 25-én szolgalmi jogot szerzett az egy hold kiterjedésű, észak-déli irányban egy szabályos négyszöget alkotó területre, melyen két ház állt.64 1826-ban két korábbi ház lebontása révén egy emeletes házat építtetett a Fő utca közepén, az északi soron álló, ma Király utca 19. szám alatt (6. kép).65 Az építkezéshez a ház telkén ásott gödörből nyerte a sárga homokot, a gödör helyén később a ház pincéjét alakította ki.66 E ház kapuján létesítette Mathias Rosinger a tréfás, mozgó alakos óraművet, ahogy erről korábban már szóltunk.67 Az 1828. évi conscriptio szerint az 554. számú ház tulajdonosa Rozinger Mátyás lakatos, a telek nagysága 202 négyszögöl. Rozinger Mátyás halála után özvegye, Rozinger Mátyásné, született Rihmer Magdolna 1840. február 7-én eladta az 563. számú, később Király utca 19. számú házat Traiber Jánosnak és Lipótnak.68 (Lásd még „A Rosinger (Rozinger, Rozs) család leszármazási adatai” c. fejezet). 60 MNL BaML IV. 1003. a., PVT. jkv., 350/1766. 1766. október 7. 61 MADAS 1978, Déryné u. 23. sz. 118-119. 62 MADAS 1978József u. 22. sz. 255-256.; SONKOLY 2003, 18. 63 MADAS 1978, Kossuth L. u. 19. sz. 342. 64 VASVÁRY Gy. ms. Idézi: ROMVÁRY 1990, 253.; ROMVÁRY 2002, 33. 65 MADAS 1978, Kossuth L. u. 19. sz. 342. 66 VASVÁRY Gy. ms. Idézi: ROMVÁRY 1990, 253.; ROMVÁRY 2002, 33., 35. 67 Lásd 28. sz. jegyzet 68 MADAS 1978, Kossuth L. u. 19. sz. 342.; 28. sz. jegyzet A Rozingerek. Egy pécsi polgárcsalád a 18-20. században 275 MNL Baranya Megyei Levéltára Évkönyve 2014
