Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Rozs András: A Rozingerek. Egy pécsi polgárcsalád a 18-20. században
Rangos famíliák - jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon S tephan Rosinger (Rozinger István) a német kézműves-iparosok szokása szerint legidősebb fiát saját mesterségére taníttatta. Egy-egy mesterségben több nemzedék követte egymást. A mestert fiának a saját szakmájában történő kitanítására az is ösztönözte, hogy a mesterfiaknak csak fél polgártaksát kellett fizetniük.19 így Josef Rosinger, aki még német földön született,20 szintén lakatosmesterként lett pécsi polgár 1762-ben, polgáreskü és öt forint polgártaksa megfizetését követően.21 Rozinger József igen tekintélyes polgára lett a városnak. O szintén saját mesterségére taníttatta tehetséges fiát, Mátyást. Rozinger Mátyás lakatosmunkái Jelentőségben és szakmai tekintélyben csak egy vetélytársa támadt Rozinger Józsefnek, mégpedig a saját fia.22 [1. és 3. sz. melléklet] Mathias Rosinger lakatosmester 1793-ban kapott pécsi polgárjogot.23 A Rozingerek közül Mátyás vitte legtöbbre szakmájában a pécsi lakatos céh egyik leginkább foglalkoztatott mestereként, valamint ő emelkedett a legmagasabbra a családtagok közül a társadalmi ranglétrán, a pécsi polgárok között elért megbecsülés, tekintély terén. A reformkorszak legjelentősebb pécsi építőmesterének, Piatsek Józsefa Rokokó időszakában, mely ugyan már nem a díszítés fokozásával, hanem inkább a meglévők aszimetrikus elhelyezésével alakult ki. Ezzel lényegében el is érte tetőfokát és innen már lassú hanyatlás következett.” TIPITY ms. 19 T. PAPP 2000, 24. 20 Joseph Rosinger anyakönyvi adatairól lásd „A Rosinger (Rozinger, Rozs) család leszármazási adatai” című fejezet, valamint 3. sz. melléklet. 21 Josephus Rosinger faber serarius-t 1762. október 19-én jegyezték be a pécsi polgárok közé. MNL BaML IV. 1003. a. PVT. jkv., 144/1762. sz. 22 A Pécs városi római katolikus egyházi anyakönyvek bejegyzéseiből nem következik, hogy Joseph Rosinger apja volt Matthias Rosingernek. Utóbbi nem szerepel a pécsi keresztelési anyakönyvekben. 1840. évi halotti jegyzőkönyvi bejegyzése szerint halálakor 73 éves volt, tehát 1766-ban, vagy 1767-ben kellett születnie. De ez években és a következő évben nem szerepel a keresztelési jegyzőkönyvekben. Nyilván azért, mert nem Pécsett született. Viszont ő örökölte Rozinger József Magyar utcai házát, az ő családjában élt, az apja házában. Rozinger József egy Pécs városi tanácsi jegyzőkönyvi bejegyzés szerint arról nyilatkozik, hogy ő a gyámja és gondnoka apjától, Rosinger Istvántól származó öccsének, de nem nevezi meg testvérét. A Rozinger József gyámsága alatt élő fiú nem lehetett Rozinger Mátyás, hanem József (az „öregbik báttya”) fiatalabbik öccse, Rozinger György. Rozinger József és Mátyás között a korkülönbség 27 év, tehát előbbi lehetett utóbbi apja. MNL BaML Pécs fel. akv., r. k., 1698-1895; MNL BaML IV. 1003. a., PVT. jkv., 350/1766. sz. 1766. október 7. [1. sz. melléklet] 23 MNL BaML IV. 1003. e., Összeírások, 7. Elenchus Civium ab Libertate Civitate Quinque Ecclesiensis. 1793; IV. 1003. a., PVT. jkv., 732/1793. (V. 23.) 266 Rozs András
