Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Kaposi Zoltán: A föld és a család kapcsolata a dél-dunántúli középbirtokosok körében a 18-19. században
tók. Meller Henrik csurgói, Freistädtler József kaposvári, Karczag Béla és István nagykanizsai, Mándy Iván simongáti uradalma valóságos mintagazdaság volt saját korában. Ebbe a sorba illeszkedett az Esterházy hercegi hitbizomány szentlőrinci uradalmának bérlete is, amit 1861-ben egy pesti nagykereskedő két fia, Nádosy István és Kálmán bérelt ki. A Nádosy família - hasonlóan a korábban bemutatott dezséri Országh- családhoz - a Felvidékről, Trencsén megyéből származott, eredeti nevük Tersztyánszky volt.81 A hajdan középbirtokos, később már csak egyszerű köznemesnek tekinthető família egyes tagjai gyorsan polgárosodtak. Közülük többen Győrben, Pozsonyban iparosként és kereskedőként működtek, de találunk családtagokat a felvidéki és a dunántúli vármegyék hivatali életében is. A família egyik ágának felemelkedése Nádosy István kereskedőhöz (1794- 1866) kapcsolódik, aki az 1820-as években Győrből a gyorsan fejlődő Pestre telepedett át, s a Váci utca 8. szám alatt nyitott posztókereskedést, amely a későbbiekben igen sikeres vállalkozássá vált. 1840-ben jogot kapott a nádasi előnév viselésére. Széchenyi és Kossuth barátja volt, 1848-ban a Pesti Ipartestület szervezője, ill. annak választmányi tagja. Jelentős karitatív tevékenységet végzett, egész életében az evangélikus egyház nagy támogatója volt.82 Felesége az evangélikus, sok helyütt birtokos jószás(hely)i Purgly-famíliából származott, házasságukból 13 gyerek született. Nádosy 1861-ig vezette pesti üzletét, majd azt átadta gyerekeinek. Az osztozkodás eredményeképpen György lett a pesti üzlet vezetője, míg István (II.) és Kálmán a Dél-Dunántúlra telepedett át, ahol a csődben lévő Esterházy-hercegi vagyontömegből 1861-ben 30 évre bérbe vették a mintegy 11 000 kát. holdas, Pécs és Szigetvár közötti baranya- szentlőrinci uradalmat.83 1861-ben szerződtek, 1866-ra rendezték a birtokot, s 1868-ban írták alá a végleges szerződést.84 A Nádosy-testvéreket nyilván motiválta az 1850-es években elindult gazdasági konjunktúra, hiszen az agrárárak gyors emelkedése jelentős bevételeket sejtetett. A szentlőrinci uradalom gazdaságföldrajzi adottságai lényegében minden mezőgazdasági művelési ágnak kedveztek, hiszen jó minőségű szántói, a Bükkösdi-patak mentén kaszáló rétjei, a Mecsek nyugati lankáin nagy kiterjedésű erdői és kisebb szoléi voltak.85 A bérlők kezdetben Szentlőrincen laktak, pár évvel később viszont az északi részén fekvő Helesfán építettek egy kastélyt. Jelentős fejlesztések és beruházások eredményeképpen a birtokot 81 Nevük írása többféle volt: Trsztyánszky, Tersztyánszky egyaránt előfordul. Tersztye magyarul nádast jelent, innen a későbbi nemesi előnév: nádasi. 82 Nádosy István életéhez lásd: Vasárnapi Újság, 1864. június 19. (25. szám) 1-2. 83 NYULÁSZYNÉ 1976. Melléklet a bérleti szerződésekről. 84 Mattyasovszky-Zsolnay Péter szíves közlése. 85 MNL OL S 16. No. 0520. sz. térkép a szentlőrinci uradalomról. A föld és a család kapcsolata a dél-dunántúli középbirtokosok körében a 18-19. században 29 MNL Baranya Megyei Levéltára Évkönyve 2014
