Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Cserna Anna: A hagyományos nemesi gondolkodás és a polgári értékrend a Sztankovánszky famíliában
követően történt a családi osztozkodás oly formában, hogy a család fejévé előlépett Tibor kapta a kajdacsi részt, és a legfiatalabb fiú örökrésze lett a baranyai birtokrész. Sztankovászky Pál (1890-1945) nem éppen ifjúként és már házasemberként 1920 táján vette át örökségét, az egykori mocsoládi, az örökség átvételének idején már Alsómocsolád néven szereplő földbirtokot.13 Fényes Eleket idézve paradicsomi vidék Baranya: ,,e’ megye a természet különféle ajándékaival bőven meg áldatott, ’s hogy f öldszíne szelíd dombokkal, szőlőhegyekkel, erdőkkel, ’s ismét termékeny síksággal szüntelen változván, az egész egy nagy angolkertet képez.. .”.14 Erdőből, legelőből, rétből, viszonylag jó minőségű szántóterületből, szőlőhegyből tevődött össze a mocsoládi birtok is. Baranya Tolna határán az Eszaki-Mecsek szelíd lankáin meghúzódó hely természeti adottságai elégségesek a sikeres gazdálkodáshoz. Jövedelmet hozó birtoknak tekinthetjük úgy a 18. század közepétől. A rendelkezésre álló adatok szerint ekkor még kizárólag magyar lakta településen 1748-ban 20, 1752-ben 23, 1755-ben 26, 1757-ben 24 jobbágy, 1847-ben pedig 27 jobbágy szolgáltatott gabonából és borból kilencedet és tizedet.15 Úrbéri füstpénz pedig 14 egész telek, azaz 27 jobbágy, 11 kisházas után járt a földesúrnak 1841-ben.16 Egy 1823-ból származó dokumentum kissé részletesebben informál az úrbéri viszonyokról. A birtok 28 sessioból állt, amelyen 74 jobbágy és zsellér élt a következő megoszlásban: 7 egész telkes jobbágy; 45 jobbágy 1/4-es, illetve 2/4-es telket bírt; 22 zsellér sorsút jegyeztek fel. Az egész telkes jobbágyok 104 napi robottal, míg a többiek 52 nappal, a zsellérek 18 nappal tartoztak. A telkes jobbágyok vagyoni helyzetének mérője lehetett a vonó- és az igás állatok száma. A telekkel rendelkezők háztartásában 2-4 ló található. Az egy telkes gazdák gazdaságában 4-6 jármos ökör, csupán csak 14 gazda esetében szerepelt még 2-4 szántásra-vetésre használt ökör. Nemzetiségre nézve magyar és német (23 fő) lakosok alkották a birtokon élők névsorát.17 1840 táján a Mecsekháti járásban Mágocs mezőváros szomszédságában fekvő Mocsolád virágzó birtokká fejlődött. A szép szőlőheggyel, erdővel jellemzett faluban 611 német-magyar római katolikus, 13 zsidó lakott. Tíz évvel később a hegyek között megbúvó, 699 fős, magyarok által lakott településként említik.18 A polgári korszakban pedig az egykori puszta gyarapodó lakosságával figyelemre méltó községgé nőtt. A Sztankovánszky és a Perczel család 1768-ban tett osztályos egyezségével 13 GLÓSZ 1991, 23-30.; CSERNA 1994, 15-17. 14 FÉNYES 1841, 1.; MNL TML XIII. 19. Sztankovánszky család iratai. Mocsoládi birtok, 4. pallium 15 MNL TML XIII. 19. Sztankovánszky család iratai. Mocsoládi birtok, 75. pallium 16 MNL TML XIII. 19. Sztankovánszky család iratai. Mocsoládi birtok, 73. pallium 17 MNL TML XIII. 19. Sztankovánszky család iratai. Mocsoládi birtok, 70. pallium 18 FÉNYES 1841, 49, 53.; FÉNYES 1851, 108. A hagyományos nemesi gondolkodás és a polgári értékrend a Sztankovánszky famíliában 95 MNL Baranya Megyei Levéltára Évkönyve 2014
