Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)

Cserna Anna: A hagyományos nemesi gondolkodás és a polgári értékrend a Sztankovánszky famíliában

ként felesége, lengyeltóti Lengyel Éva örökölt birtoka volt. Minden kétséget kizáróan Horváth Juliannát illette ez az ősiség törvénye alá esó' nagyanyai örökség, mivel a birtoklás kellően igazoltatott, Brodarics Teréz nem tehetett mást, minthogy visszajuttatta a kajdacsi birtokrészt a bécze pusztai birtokrész- szel és egyéb hasznaival a jogos örökösnek. A „visszaengedett”, igen értékes, egységet képező örökrészekért Horváth Julianna 150 forintot fizetett. A felek nyilatkozatai alapján VI. Károly az örökcserének, valamint a kajdacsi birtok­lásnak helyt adott, amelyeket Sztankovánszky Andrásnak mint hűséges alatt­valójának és feleségének, valamint fiú- és leány utódaiknak örökös tulajdonul adományozta. Kajdacs határa kb. 8356 hold területet ölelt fel, amiből a Sztankovánszky család 4178 holdat szerzett meg. A másik felet Brodarics Teréz átruházta a férjére, Petrovszky Józsefre és leszármazottaira.11 A Petrovszky család vételek egész sorával a szomszédos Baranyában is számottevő birtokot gyűjtött össze. A vármegye legnagyobb középbirtokosai közé emelkedve úgy az 1780-as évek­re befejezték a birtokgyarapításukat. Ám igen rövid időn belül elindult a családi osztozkodás (1785), amely a birtok feldarabolódásához vezetett, majd a család kihalásával a királyi kamarára szállt a család vagyona. A legtöbb birtokos eseté­ben azonban a birtokaprózódás folyamata aláásta a család társadalmi státuszát is.12 Ez a sors várt mindazokra, akik nem tudták megállítani a birtokvesztést. A Sztankovánszkyak birtoklásuk tekintetben kivételesek, és jogos a kérdés- felvetés: miképpen őrizhették meg a 18. század elején szerzett javakat szinte változatlanul a 20. század közepéig. A család ellenpéldája a vagyonát elherdáló nemesnek, a történetük annak igazolása is, hogy a több évszázados birtoklás, a szövevényes családi kapcsolatok, valamint a birtokosi létforma összekötötte a nemesi társadalmat, feloldva a megyehatárokat. Sztankovánszky Andrást spekulációs érzéke és gazdasági ismeretei segí­tették a birtokszerzésében és a birtokgyarapításában. Felismerte a gazdátlanul heverő földekben rejlő kiaknázható lehetőséget, valamint a birtok benépese- dettsége és a jövedelmezőség közötti összefüggést. Befektetése csak akkor térült meg, ha a birtokon a munkaerő, a jobbágyok megtelepednek. Ebben is szerencséje volt, mert a népesedés spontán megoldódott mindkét várme­gyében lévő birtokán. A birtokszerző, az első generációs birtokos számára az új szerzemény még nem jelentett kielégítő anyagi hátteret. A megélhetés, a berendezkedés gondjaival küszködő jobbágyokat meg kellett tartani adóked­vezménnyel, egyéb könnyítésekkel, és miután a termény- és pénzjáradékok 11 CSERNA 1994, 11-13.; GLÓSZ 1991, 13.; MNLTML (Magyar Nemzeti Levéltár Tolna Megyei Levéltára) XIII. 19. Sztankovánszky család iratai. Mocsoládi birtok, 4. pallium, VI. Károly oklevele 1726. 12 ODOR 1986, 140-141. A hagyományos nemesi gondolkodás és a polgári értékrend a Sztankovánszky famíliában 93 MNL Baranya Megyei Levéltára Évkönyve 2014

Next

/
Oldalképek
Tartalom